Strasbourgnak is nekimegy Magyarország?
A magyar kormány nem hajtja végre a strasbourgi bíróság ítéletét, vagyis egyetlen fillér kártérítést sem fizet a vörös csillag viselése miatt korábban elítélt Franatolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének – a kabinet ilyen értelmű határozattervezetet terjesztett a parlament elé, és erről várhatóan hétfő este dönt a Ház.
A történet előzménye, hogy Fratanolo egy 2004. május 1-jei, pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján nagyjából két centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, és így a csillagot a nézők is láthatták. Emiatt ellene ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, amely megrovással zárult.
Fratanolo azonban nem nyugodott bele a verdiktbe, hanem a strasbourgi bírósághoz fordult, és ott jogsértőnek minősítették elítélését. A testület álláspontja szerint Magyarország megsértette a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
A strasbourgi bíróság a március 8-án véglegessé vált ítéletében a pervesztes magyar államot négyezer euró kártérítés és 2400 euró perköltség megfizetésére kötelezte. A határidő június 8-án lejárt. Késedelem esetén ezt az összeget a teljesítés időpontjáig az Európai Központi Bank marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű kamat terheli.
A határozattervezethez mellékelt jelentésben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter leszögezi: a büntető törvénykönyv (Btk.) hatályos szövege szerint aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt vagy nagy nyilvánosság előtt visel – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg –, vétséget követ el, és ezért pénzbüntetéssel sújtható.
Az Alkotmánybíróság is megállapította – olvasható a dokumentumban –, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján ez a korlátozás olyan "nyomós társadalmi szükségletre" adott válasz, amely a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében szükséges, e törvényes célok elérése pedig "a büntetőjogi szankciónál enyhébb eszközzel nem biztosított".
Vagyis: a kormány annak ellenére sem enged, hogy a vörös csillag viselésének kérdését a strasbourgi fórum változatlanul rendezetlennek tekinti. Jelenleg is több hasonló magyarországi ügy vagy folyamatban, amelyek kapcsán az emberi jogi bíróság június 10-ig várta a kabinet észrevételeit.
A jelentésből ugyanakkor kitűnik, hogy az Európa Tanács (ET) tagállamainak külügyminisztereiből álló miniszteri bizottság mindaddig napirenden tartja mindazon ügyek vizsgálatát, amelyekben az érintett ország nem hajtja végre az ítéletet. Az ET parlamenti közgyűlése és miniszteri bizottsága a döntésben foglaltak kikényszerítése érdekében diplomáciai eszközöket vehet igénybe, de más lehetősége nincs.
A bíróság ítéletének egyébként több következménye is van: a strasbourgi verdikt alapján a legfőbb ügyész hivatalból köteles a Kúriánál a hazai ítélet felülvizsgálatát kezdeményezni – ez Fratanolo ügyében megtörtént –, ki kell fizetni a megítélt kártérítést, ugyanakkor a miniszteri bizottság számon kérheti az ismételt elmarasztalások alapját képező jogszabály módosítását.
A magyar államnak egyébként egy elmarasztaló ítélet esetén jelentést kell készítenie, amelyben beszámol arról, hogy milyen egyedi intézkedéseket hozott, illetve tájékoztatást ad a további hasonló ügyek megelőzése érdekében tett jogalkotási intézkedésekről is.
Kérdéses, hogy most milyen jelentés született. A határozati javaslat ugyanis kifejezetten azt tartalmazza, hogy a Btk. önkényuralmi jelképek használatára vonatkozó passzusát Magyarország parlamentje alkotmányosan megfelelőnek tartja, így az elmarasztaló ítélet végrehajtásával, továbbá a törvény módosításával nem ért egyet.
