Ungvárynak adtak igazat Strasbourgban

Alkotmánybíróság strasbourgi bíróság ungváry

Ungváry Krisztiánnak és az ÉS hetilap kiadójának adott igazat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amely szerint sérült az Európai Emberi Jogok Egyezményének szabad véleménynyilvánításról szóló cikke a magyar bíróságok ítélete nyomán.

A kérelmező, azaz Ungváryék azzal érveltek ugyanis, hogy sérült a szabad véleménynyilvánítás joga, amikor a magyar bíróságok rágalmazási ügyekben ítélték el őket a történész egyik cikke miatt. A döntés még nem jogerős, hiszen a Kamara ítélete ellen 3 hónapon belül a Nagykamarához fordulhat bármelyik fél. A Nagykamara a fellebbezett ügyekben másodfokon dönt. Ha nincs fellebbezés a három hónap alatt, jogerőre emelkedik az ítélet.

Az ügy Ungváry azon ÉS-ben megjelent cikkével kezdődött, melyben a történész kifejtette, hogy hogy Kiss László alkotmánybíró a pártállam idején a pécsi egyetemen az állambiztonságnak dolgozott. Ezt a kijelentést aztán Ungváry több más nyilatkozatban is megerősítette. Kiss sikeresen perelte be Ungváryt és az ÉS-t rágalmazásért, ezt 2009 februárjában meg is állapította a magyar bíróság, amit 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság megerősített.

Az ítélet kétmillió forint fizetésére kötelezte Ungváryt és az ÉS kiadóját, a történésznek még egymillió forintot kellett kifizetnie. Ungváry ekkor fordult a strasbourgi bírósághoz. Akkor közölte: nem nyugszik bele, hogy a bíróság tudományos kérdésekben döntsön, és figyelmeztetett, hogy ellehetetleníti a történetkutatást. Annak idején a Facebookon sikeres gyűjtés is indult a történész és a lap érdekében.

A strasbourgi bíróság most lényegében épp ezeknek az összegeknek a visszafizetésére kötelezte a magyar államot. 7000 eurót ítélt meg Ungváry Krisztiánnak, az Irodalom Kft.-nek pedig minden, a hazai döntés végrehajtása során felmerülő költséget. Nem vagyoni kár címen további 3000 eurót ítélt meg a bíróság az ÉS kiadójának, és 1800 eurót mindkét kérelmezőnek a perköltségek fedezésére.

Ungváry Krisztián korábban úgy nyilatkozott, ha Strasbourgban nyer, a pénzt hasonló helyzetbe kerülő történészeknek ajánlja fel, vagy visszafizeti belőle az adományokat.

Ungváry Krisztián szerint a magyar történészek eddig nem különösebben foglalkoztak a háborús atrocitások feltárásával

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.