A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.

A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra nézve fenyegető tevékenységét.

A gárdát 2009-ben oszlatta fel a bíróság, mert fajgyűlölő, kirekesztő nézeteket hirdetett, s tevékenységével – elsősorban a katonás hangulatú masírozásokkal – zavarta a köznyugalmat, egyes emberekben pedig félelmet keltett.

Vona Gábor, az egyesület elnöke a strasbourgi bírósághoz írott beadványában azzal érvelt, hogy más az egyesület, és más a mozgalom, s a kifogásolt rendezvények mögött ez utóbbi áll. Mozgalmat pedig jogilag betiltani nem lehet – hangsúlyozta.

Ugyanezzel próbálkoztak a gárda feloszlatására irányuló bírósági eljárás során is, ám sikertelenül. A bíróság álláspontja ugyanis az volt, hogy a hivatalosan bejegyzett egyesület célja éppen a mozgalom szervezése.

Az egyesület azon véleményét sem osztották, amely szerint a gárdisták rendezvényein soha nem történtek erőszakos cselekmények. Azért pedig nem lehet korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát, mert másokban szubjektív félelemérzet alakulhat ki.

A bíróság ezzel kapcsolatban úgy vélte: az etnikai feszültségektől terhes térségekben szervezett egyenruhás felvonulások alkalmasak voltak arra, hogy a roma lakosságban félelmet keltsenek. Fennállt ugyanakkor az erőszak reális veszélye is, ezért a gárdisták sértették a közrendet és a köznyugalmat, a lakosság biztonsághoz fűződő jogát.

A gárda az egyesület feloszlatása óta is működik, legutóbb a budapesti melegfesztivál ellen tüntettek. A betiltott egyesület egyenruhájának vagy ahhoz hasonló öltözetnek a viselését szabálysértéssé minősítették ugyan, de ezt rendre kijátsszák.

A Jobbik fellebbez a döntés ellen

A Jobbik szerint felháborító, "a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs" a strasbourgi bíróság keddi ítélete, amely szerint a Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő keddi közleményében úgy reagált: visszautasítják azt a feltételezést, hogy a Magyar Gárda megmozdulásai egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítására irányultak volna.
A Jobbik álláspontja szerint a Magyar Gárda Egyesület és a "vele tévesen azonosított" mozgalom feloszlatását jogszerűtlenül mondták ki, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájához mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulnak.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a gárdistáknak "az az emberi, bajtársi közössége, mely az évek során összekovácsolódott, nem oszlatható fel és nem tiltható be".