A diszkrimináció tilalma, illetve a tulajdonhoz való jog megsértése miatt több mint száz bíró képviseletében hamarosan az emberi jogi bírósághoz fordul a Magyar Helsinki Bizottság. Az érintettek a kényszernyugdíjazást kifogásolják. Emellett további harminc-negyven fő egy ügyvéd közreműködésével tesz panaszt a strasbourgi fórumnál.

Az érintettek azt kifogásolják, hogy egy tavalyi döntés alapján a nyugdíjkorhatárt hetvenről 62 évre csökkentették, miközben azoknak a bíráknak, akik még nem töltötték be ezt az életkort, csak később kell nyugállományba vonulniuk. Például az 1957-ben vagy később születettek már 65 éves korukig dolgozhatnak.

A kormánytisztviselők vagy az alkotmánybírák esetében a hatályos szabályozás még megengedőbb, hiszen az esetükben a szolgálati viszony felső korhatára hetven esztendő. Ezért a bírák úgy vélik, hogy az új szabályok számukra hátrányos megkülönböztetést jelentenek.

Az pedig a tulajdonhoz, ezen belül a jogos várományhoz fűződő jogot sérti, hogy a bírák csaknem tíz százalékának gyakorlatilag átmeneti idő nélkül távoznia kell. Aki már korábban betöltötte a 62. életévét, annak június végén, aki pedig idén tölti be ezt a kort, annak decemberben nyugdíjba kell vonulnia, míg a korábbi szabályok alapján mindenki arra számíthatott, hogy hetvenéves koráig dolgozhat.

Ez súlyos jogsérelmet okoz, hiszen a kényszernyugdíjazás jelentős jövedelemveszteséghez vezet, ami egyes esetekben – például akkor, ha valaki abban a hiszemben, hogy még nyolc évig számíthat a bírói illetményre, s nagyobb összegű hitelt vett fel – egzisztenciális összeomlást jelenthet.

Az érintett bírák egy része emiatt az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, s bár a testület korábban már napirendre tűzte ezt a kérdést, nem hozott döntést. Forrásaink szerint ebben az ügyben készült már határozattervezet, ám azt levették a napirendről, és új előterjesztés készül.

Az AB a héten ismét tárgyal a kérdésről, ám egyelőre nem tudni, hogy júniusban születik-e az ügyben döntés. Ha nem, akkor a 62 évnél idősebb bíráknak mindenképpen távozniuk kell.

Az emberi jogi bíróság – amennyiben a beadványokat egyáltalán befogadja, mert ilyen ügyre eddig nem akadt példa – viszont számukra legfeljebb anyagi elégtételt adhat: a visszahelyezésükről bizonyosan nem dönthet, legfeljebb kártérítést ítélhet meg. Más kérdés, hogy a kormányt a strasbourgi fórum döntése után sem kötelezhetné senki arra, hogy fizessen, hiszen a kabinet a vörös csillag viselése miatt elmarasztalt politikusnak sem akar kártérítést adni.