Strasbourg elkaszálta Magyarországot egy menekültügyi perben

menekültek Magyarország Strasbourg

Ítélet született kedden egy 2011-ben indult ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a bírák három szomáliai menedékkérőnek adtak igazat a magyar állam ellen indított perben.

A három férfi 2011 novemberében Görögországon és Szerbián keresztül érkezett Magyarországra, ahol elfogták őket. A magyar hatóságok annak alapján, hogy illegálisan és személyazonosító dokumentumok nélkül léptek be az országba, határsértőnek minősítették őket, elrendelték fogva tartásukat, és kiutasításukat kezdeményezték Szerbiába.

Fogva tartásuk indokoltságát ötször vizsgálta a magyar igazságszolgáltatás, minden egyes alkalommal a kényszerintézkedés meghosszabbítását rendelve el azon az alapon, hogy a migránsok papírok nélkül érkeztek az országba, és fennáll annak veszélye, hogy meghiúsítják kitoloncolásukat.

A három szomáliai férfi ugyanakkor három nappal érkezése után hivatalosan menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és azért fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert úgy vélték, hogy menedékkérőként fogva tartásuk már nem volt indokolt, ezért sértette a szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogaikat. Menedékkérelmüket egyébként Magyarország 2012. március 19-én elutasította, de a bíróság közleménye szerint az eljárás során úgynevezett kiegészítő védelmet kaptak Magyarországtól, így öt nappal később ki is szabadulhattak.

A bírák kedden meghozott első fokú, nem jogerős ítéletükben azt állapították meg, hogy a magyar hatóságok 2011. november 8. és 2012. március 3. között valóban megsértették a menedékkérőknek az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogait, fogva tartásuk az adott időszakban jogilag nem volt indokolt, ezért fejenként 7500 euró (mintegy 2,3 millió forint) kártérítés illeti meg őket.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.