Spiró György új könyvvel jelentkezik, s nem foglalkozik a magyarérettségi kapcsán az őt ért durva támadással, melynek során a Magyar Hírlap elővette az 1984-ben írott, a Mozgó Világban 1987-ben közölt Jönnek című versét ("Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint, fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból..."). A Széles Gábor birtokolta újság a sikeres regény- és drámaíró művét "magyargyalázó" jelzővel látta el, s megszólaltatta Bíró Zoltán irodalomtörténészt (az egykori állami kultúrhivatalnokot, az MDF első ügyvezető elnökét, aki úgy lett ismert személyiség a rendszerváltás hajnalán, hogy kizárták az MSZMP-ből).

Bíró annak kapcsán mondta el véleményét, hogy Spiró egy Heti Válaszban (!) megjelent interjújának részlete is bekerült a magyarérettségi tételek sorába. Bíró magyar értelmiségitől ritkán hallható mondatokat használt. "Tekintsük át, kik a magyar irodalom kedvencei Nyugaton. Az agyonmenedzselt Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter. A lényeg az, hogy ne legyen közük ahhoz a néphez, amelynek a kenyerét eszik."

Erről a kényesnek nehezen nevezhető mondatról nagy vita kerekedett lapunk online felületén. Olvasóink és hozzászólóink föltették azt a kérdést, honnan veszi bárki a bátorságot, hogy megmondja, ki tartozik a magyar írók táborába, s ki az "idegenszívű". Az is megfogalmazódott, hogy az önmagát "nemzeti" oldalként definiáló, politikailag elkötelezett, frusztrált értelmiségi körök szemét jó ideje zavarja egyes írók zajos külföldi reprezentációja - és hazai olvasottsága. Ez az oka a folyamatos támadásoknak.

A Bíró-féle megfogalmazásra egyébként eddig egyetlen hazai írói vagy alkotói közösség sem reagált. A legfurcsább annak az iskolaigazgatónak a Magyar Hírlapban "idézett" nyilatkozata, akinek pedig talán több köze is lehetne Spiró Györgyhöz. Párdányi Miklós, a budai Szent Imre (ciszterci) Gimnázium igazgatója a magyarérettségi tételsorának összeállítási mechamizmusáról annyit mondott (amikor az újság a Spiró-tételről kérdezte): "Megszoktuk. Elviseljük."

Beszéltünk Párdányi Miklóssal, megismételte mindezt. S nem tartotta szükségesnek megjegyezni, hogy Spiró Honderű címmel írt egy darabot, melyben a ciszterci gimnáziumot - hétköznapi kifejezéssel - az egekbe menesztette. Ez a jelek szerint ma nem szempont.

Természetesen beszéltünk Spiró Györggyel is, aki leszögezte, nem kíván reagálni a Bíró-féle mondatra, nem foglalkozik vele. Ellenben mindenkit szeretettel vár május 14-i könyvbemutatójára, amikor is megjelenik Feleségverseny című szatirikus-utópikus regénye. Az eseményre a Petőfi Irodalmi Múzeumban kerül sor, Vágó István kérdezi majd az írót.

Föltehetően nem a magyargyalázásról.