A bírák kényszernyugdíjazása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, és az Európai Unió Bírósága helyt adott az eljárás gyorsított lefolytatására irányuló indítványnak. A döntés most megjelent a bíróság honlapján is.

A sürgősséget egyebek mellett azzal indokolták, hogy amennyiben rendes eljárásban születik meg egy, az országot esetleg elmarasztaló döntés, nem lenne lehetőség a menesztett bírák visszahelyezésére.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország szembemegy a közösségi joggal

Keresetlevelében az Európai Bizottság azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: „Magyarország a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő kötelező megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával – amely életkoron alapuló eltérő bánásmódot eredményez, anélkül hogy ezt törvényes cél igazolná, de mindenesetre nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez – nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló” tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit.

A bizottság június 7-én azt is indítványozta, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el. Ezt azzal indokolták, hogy „a Magyarország által bevezetett új nyugdíjrendszernek a 2000/78. számú irányelvvel való összeegyeztethetőségére vonatkozó vizsgálat rendkívül sürgős azért, mert egyrészt a szóban forgó szabályozás súlyos következményekkel jár az érintett bírák, ügyészek és közjegyzők pályafutására, illetve az általuk ellátott feladatokra, másrészt e szabályozás egyidejűleg a magyar Alkotmánybíróság előtti eljárás tárgyát képezi a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével való állítólagos ellentétessége miatt”.

A rapid menesztésekre a gyors eljárás a helyes válasz 

A bizottság jelzi, hogy az új szabályozás 2012. január 1-jei hatállyal nyolc évvel leszállította a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának kötelező megszűnését eredményező korhatárt. A rendelkezésére álló adatok szerint 2012-ben 236 bíró és száz ügyész kényszerül nyugdíjba vonulni, ami az összlétszám mintegy tíz, illetve öt százaléka. Jövőre a szabályozás hatvan közjegyzőt fog érinteni, ami az összes húsz százaléka.

Hangsúlyozzák, hogy „a szolgálati viszony megszűnését eredményező korhatár drasztikus leszállításáról van szó, amely az érintett három hivatásrend összlétszámának számottevő részét érinti. Ezenfelül e korhatár leszállítására hirtelen kerül sor, mivel az előírások szerint a szolgálati viszony nagyon rövid időszakon belül megszűnik”.

Az érintettekre háruló súlyos pénzügyi következményeken felül a bizottság kiemeli: „annak ellenére, hogy az érintett bírák jelentős része felsőbb bíróságokon vagy magas beosztásban gyakorolja hivatását, szakmai pályafutásuk radikálisan, nyolc évvel lerövidül, ugyanakkor a megüresedő bírói álláshelyek betöltése a felvételi eljárás egyszerűsítése révén gyorsan halad”.

„E körülmények között, amennyiben a bíróságnak rendes eljárás végén kellene megállapítania a felhozott kötelezettségszegés fennállását, nem lenne anyagi jogi lehetőség az időközben nagy számban nyugdíjazott bírák eredeti munkakörükbe való visszahelyezésére” – indokolja kérelmét a bizottság.

Magyarország tart attól, hogy nem lesz elég idő az ügy alapos vizsgálatára

A gyorsított eljárás iránti kérelemre vonatkozó észrevételeiben Magyarország azt állította, hogy a bizottság által felhozott indokok nem igazolják ezen eljárás alkalmazását, ezért az indítvány elutasítását kérték. A kormány azzal érvelt, hogy a gyorsított eljárás alkalmazása nem biztosítaná az ügy alapos vizsgálatát. Vitatta ugyanakkor azt is, hogy a bírák nyugdíjazása jogellenességének megállapítása esetén nem lehetséges a tisztségükbe való visszahelyezésük.

A bíróság a gyorsított eljárásra vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy „kétségkívül előfordulhat, hogy a bizottság által a szóban forgó nemzeti szabályozással kapcsolatban felhozott, bizonyos helyrehozhatatlan hatások már bekövetkeztek”. Az ügy gyors elbírálása „kedvező hatással lehet azokra a bírákra és ügyészekre is, akiknek szolgálati viszonya már megszűnt”, míg „akiknek a szolgálati viszonya a nemzeti szabályozás alapján 2012. december 31-én szűnik meg, elkerülhetik az említett szabályozás állítólagos káros hatásait”, vagyis a kényszernyugdíjazást.

A bizottság leszögezte azt is: „meg kell állapítani, hogy az, hogy az érintettek ilyen hirtelen kénytelenek abbahagyni hivatásuk gyakorlását, a szolgálati viszony kötelező megszűnését eredményező korhatár tervezett leszállításának pénzügyi következményein túlmenően helyrehozhatatlan következményekkel járhat a szakmai pályafutásukra”.