Az 1956-hoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a 89-es határnyitásnál - emlékezett vissza a húsz éve történtekre szombaton Sólyom László, mint az akkori kerekasztal-tárgyalások egyik résztvevője.

A határnyitás, de még a keletnémetek kiengedése sem vezetett volna önmagában Európa kettéosztottságának megszűnéséhez, hiszen a szögesdrót leomlott, de a civilizálttá vált határ két oldalán két gyökeresen különböző politikai rendszer maradt - mondta a köztársasági elnök a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a Parlamentben. Hangsúlyozta: Európa egyesüléséhez ennek a különbségnek kellett megszűnnie, és 1989-90-ben ez is megtörtént.

Az államfő közölte: a mostani évfordulót 1989 minden egyéb eseményével egyszerre kell szemlélni, és azok fényében kell értelmezni. Mint fogalmazott, az egész Európát kettészelő vasfüggöny nemcsak baljóslatú, jelképes választóvonal volt, hanem fokozott éberséggel őrzött, tényleges választófal. Az elvágott szögesdrót azonban olyan jelkép lett, amely az egész világgal megértette, mi történik itt, Európa közepén - tette hozzá.

Sólyom László kifejtette: a többi volt szocialista országnak is megvan a maga határnyitása, ám az Ausztria és Magyarország közötti határnyitásnak lettek olyan következményei, amelyek közvetlenül hozzájárultak Németország egyesítéséhez és Európa újrarendeződéséhez. Ez adja meg a mostani évforduló nemzetközi jelentőségét, emiatt kézenfekvő a közös ünneplés - vélekedett.

- A kerekasztal-tárgyalások résztvevőjeként tanúsítom, hogy - ahogy akkor mondtuk - az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között. Ez pedig a szovjet tankok, a katonai beavatkozás minden áron való elkerülését jelentette. Ennek fenyegetését senki nem tudta figyelmen kívül hagyni - idézte fel az akkor történteket Sólyom László.

Mint mondta, ma már bőven dokumentálva van, hogy a szovjet pozíciók kímélése, a status quo őrzése, a nagyon lassú átmenet, a reformkommunisták kormányra kerülése volt Nyugat-Európa és Amerika érdeke is. Példaként említette, hogy Kohl kancellár tette meg azt, amit Németh Miklós nem: a keletnémetek kiengedéséről ő tájékoztatta Gorbacsovot a gymnichi titkos találkozó után. Szerencsére - tette hozzá -, az események gyorsan túlcsaptak ezen a politikán nemcsak a volt szocialista államokban, hanem a német újraegyesítés kérdésében is.

Sólyom László külön kiemelte, hogy 1989-ben nemcsak az NDK-s polgárok menekültek Magyarországra, hanem a Romániában élő csaknem kétmilliós magyar kisebbség egy része is, akik „elviselhetetlen nemzetiségi elnyomásnak voltak kitéve".

A húsz évvel ezelőtti politikai helyzetről szólva rámutatott arra, hogy 1989-re Németh Miklós kormánya nagymértékben függetlenedett a pártközponttól, az ellenzék a kommunista párttal tárgyalt a politikai és gazdasági rendszer megváltoztatásáról. A külügyek viszont a kormányzat hatáskörébe tartoztak, és a politikai egyeztetéseket is a kormány intézte. - Az utódpárt mindmáig szívesen emeli ki az akkori kormánynak ezt az előremutató teljesítményét a rendszerváltás egészéből, holott a kerekasztalnál, a politikai tárgyalásokon „elkeseredett utóvédharcot" folytattak az úgynevezett demokratikus szocializmusért - mondta a köztársasági elnök.

- Európa egységesüléséhez mindig kellett egy nagy vízió, amely népeket ragadott magával. A háború után a tartós béke ígérete, a régi ellentéteken való felülemelkedés; húsz évvel ezelőtt a kettészakítottság megszűnése, az európai értékrend uralma az egész kontinensen. Mai közös ünneplésünk azt a kérdést veti fel: megbecsüljük-e, nem tékozoljuk-e el ezt a húsz évvel ezelőtti nagy ajándékot? - zárta beszédét Sólyom László.

Bajnai Gordon miniszterelnök méltatta mindazokat, akik lehetővé tették a vasfüggöny lebontását, azt, hogy a „kis lyukból gyorsan nagy hasadás legyen". - Emlékezzünk a teljesítményükre, az elmúlt húsz évre - mondta a kormányfő pohárköszöntőjében az 1989-es határnyitás 20. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, a magas rangú vendégeknek adott ebéden.

Bajnai Gordon rövid beszédében felidézte, hogy 1989 júniusában harmadéves közgazdászhallgatóként vizsgára igyekezett, amikor keletnémetekkel találkozott, azt kérdezték, hol fogadják be őket. Az egyetemisták segítettek nekik a tábort megtalálni. A miniszterelnök elmondta azt is, amikor elkezdte az egyetemi tanulmányait, a tanintézményt Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek hívták, két évvel később, amikor végzett, már Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemnek.

Magyarország folytatta ezt a gyors változást, a régió más országaival együtt belépett a NATO-ba, az EU-ba, a politikai rendszert néhány hónapon belül megváltoztatta, a gazdaságit néhány éven belül, a szociális rendszer megváltoztatása tovább tart - tette hozzá. - Emlékezzünk és emeljük poharunkat azokra, akik a függöny lebontását lehetővé tették, emlékezzünk az elmúlt húsz év eseményeire - zárta beszédét Bajnai Gordon.