Kemény kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormánnyal szemben Sólyom László volt köztársasági elnök egy vidéki falunapon. Az exállamfő az aszófői rendezvényen többek között alkotmányellenesnek és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek mondta a Fidesz előzetes feliratkozásról szóló választójogi terveit, de kijelentette azt is: az alkotmányos kultúra nemcsak a törvényhozásban, de a kormányzásban is odaveszett. Sólyom László szerint a politikai és gazdasági hatalom bebetonozása zajlik, az alaptörvény pedig a napi politika puszta eszközévé vált. A volt köztársasági elnök bírálta a közoktatási reformot és a bírák nyugdíjazását is, az alkotmányos kultúra hanyatlása ellen pedig az önkormányzatokat nevezte meg ellensúlyként.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa kérdésünkre azt mondta: Sólyom László mindig is öntörvényű személy volt, aki nem pártokhoz igazodva mondja el a véleményét, hanem saját értékrendje alapján fogalmazza meg az álláspontját. „Most is így történt. Nem gondolnám, hogy a kormánypártok megfontolják majd Sólyom intelmeit, hiszen a Fidesz-KDNP egészen más alapállásból tekint a jogállamiságra, az alkotmányos kultúrára. Az aszófői helyszín mindenképpen üzenetértékű, hiszen egy kisközösségben mondta el a beszédet, amelyben a civil társadalom önszerveződéséről, és a helyi ügyek kézben tartásáról is szót ejtett; a helyszín pedig ezt csak megerősítette” – fogalmazott lapunknak az elemző.

Nagy Attila Tibor hozzátette: Sólyom köztársasági elnökként és elnöki mandátuma lejárta óta sem beszélt sűrűn a nyilvánosság előtt, így nem várható, hogy az aszófői beszéd után ez a fajta szereplés aktívabban folytatódik. A Méltányosság munkatársa szerint Sólyom ebben is következetes önmagához, hiszen korábban közölte: csak fontos ügyekben és időkben kíván megszólalni.

„Abban is következetes maradt a volt államfő, hogy továbbra sem lehet egyik vagy másik politikai erőhöz sem besorolni. Megfigyelhető volt a beszédében egy jelentős elhatárolódás a jelenlegi kormánypártoktól, pontosabban a kormányzat alkotmányjogi felfogásától, de elhatárolta magát a hitelét vesztett ellenzéktől is. Nem mondta ki, de könnyen lehet, hogy a szocialistákra gondolt. A helyzetelemzésben sem sodródott egyik vagy másik erőhöz, és amellett is kitartott, hogy az alkotmánynak nem pusztán a betűjét, hanem a szellemiségét is nézni kell” –fogalmazott lapunknak Nagy Attila Tibor.

„Az elmúlt két évben bármilyen konzervatív tekintély szólalt meg, Orbánék megtalálták a módját annak, hogy ne foglalkozzanak a kritikájukkal. Az biztos, hogy Sólyom László kiemelkedő mind közül, és épp ezért nehezebben megkerülhető a véleménye” – ezt Vasali Zoltán politológus nyilatkozta lapunknak. A főiskolai tanár Sólyom László beszédével kapcsolatban kiemelte: a volt államfő egyik legerősebb kijelentését a tervezett előregisztráció alaptörvény-ellenességével kapcsolatban tette, amely így Orbánék számára lehetőséget is adhat arra, hogy – akár burkoltan – Sólyomra hivatkozva visszatáncoljanak a tervtől.

„A volt köztársasági elnök az egyik legnehezebben megkerülhető kritikusa volt Gyurcsányéknak és kritikusa most Orbánéknak is. Nem szabad elfelejteni, hogy 2008 novemberében Sólyom László életre hívta a Bölcsek Tanácsát, amely letette az asztalra ajánlásait az oktatás javítása és a korrupció visszaszorítása érdekében. Ez azért fontos, mert a mostani beszédének is kiemelt eleme volt annak bemutatása, hogy a jelenlegi törvénygyár intézkedései mögött nincsenek hatástanulmányok, ajánlások, vizsgálatok. Sólyom érvelésében ez is bizonyítja, hogy a törvénykezést sok esetben az önérdekek mozgatják. Az államfő az aszófői beszédével legitimált minden eddig elhangzott kritikát az Orbán-kormánnyal szemben” – tette hozzá lapunknak Vasali Zoltán.

A politológus szerint Sólyom László régóta kereshette az alkalmat a megszólalásra, az aszófői helyszín pedig azért volt megfelelő a számára, mert a helyi közösségek fontosságát szimbolizálhatta. „Sólyomhoz ez passzolt” – tette hozzá a szakértő.