Sólyom László Őszödről beszélt a hős műegyetemi diákokra emlékezvén
Az államfő kiemelte: három vezérmotívum uralta azokat az 1956-os megemlékezéseket, melyeken részt vett. - Ezek közül a legfontosabb, hogy az 56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel - mondta.
Hozzátette: 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat. - A rendszerváltás lényege is ez volt: a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás. És e mögött e kérdés: miben éltünk az utóbbi években? Mennyire telepedett rájuk ismét a hazugság? - folytatta az államfő.
Sólyom László szerint a harmadik visszatérő gondolat 1956 arca: a felszabadult öröm és a gyász kettőssége. - Már fele Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, s hogy szembe kell néznünk nemcsak azzal, mit csináltunk 56-tól 89-ig, de ugyanennyire azzal, mit tettünk azután a megtalált igazsággal - mondta az elnök, aki emlékeztetett: mind az ötvenhatos forradalom, mind a rendszerváltás 1989-90-ben lényegüket tekintve, abszolút tagadásai voltak az állampárti kommunista vagy szocialista rendszernek. Mindkettő túllépett a reformkommunista törekvéseken, amelyek nem akartak forradalmi törést, lényegi leszámolást a szocialista rendszerrel, hanem annak keretén belül adtak volna több szabadságot - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: Nagy Imre nagysága éppen abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt. Kilépett ebből a körből, és inkább meghalt, de nem lépett vissza.
Sólyom László szerint „emiatt az abszolút törésvonal miatt nincs folytonosság 56 és a Kádár-rezsim között, és nincs folytonosság Kádár és az új demokratikus jogállam között".
A köztársasági elnök azt is kiemelte: a tisztánlátást abban, hogy 56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is. Mint mondta, ez a bizonytalanság a morális válság. - Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá - fogalmazott, majd folytatta: „az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta".
Sólyom László elmondta, hogy érzése szerint a legőszintébb ünnepélyes események a halottakra való emlékezések voltak. Hozzátette: a forradalom már a legelső óráktól áldozatokat követelt, november 4-e után már csak áldozatokat. - A megtorlás során nemcsak embereket akasztottak fel vagy géppuskáztak le számolatlanul, hanem 56 legnagyobb ajándékát, a szolidaritást is megölték - jelentette ki.
Reményét fejezte ki azonban, hogy a fiatalok ötvenhatja az örömben és lelkesedésben talál gyökeret. Kiemelte: a világ még ma is 56 miatt becsüli a magyar nevet.
Az államfő beszédét többször is a kitörő taps szakította félbe. A köztársasági elnök az ünnepségek után 56-os szervezetekkel együtt megkoszorúzta az 56-os műegyetemi emlékművet.
