Debreczeni József cikkéből idézünk:

"A „nemzeti csúcs” az adott politikai konstellációban – főleg az ismert módon politizáló, hataloméhes és -esélyes Fidesz ellenérdekeltsége okán – valóban nem kecsegtet érdemi eredményekkel. Legalább is a meghirdetett célok tekintetében nem. Ám a háborús légkör oldásához, a feszültség enyhítéséhez, a politikai kultúra javításához talán hozzájárulhat(ott volna). 
Kár lenne tagadni: direkt politikai hasznot főleg a kormány, a miniszterelnök számára ígér. Segíthet neki tartósan kilépni abból a legitimációs karanténból, amelyben a Fidesz az őszödi beszéd óta (az ismert eszközökkel és eredménnyel) tartani igyekszik őt. Orbán most fogcsikorgatva, de kénytelen elmenni, és egy asztalhoz ülni a „nem létező” miniszterelnökkel. Most be van szorítva, rá van kényszerítve, hogy úgy működjön, ahogy a parlamenti ellenzék vezére szokott. Teátrálisan kényszerítik rá: a nép, a „magyar emberek” színe előtt, akik a mostani helyzetben (meg amúgy is unván a szüntelen acsarkodást) inkább vevők a békülékeny hangra. Ha úgy tetszik: a „szeressük egymást gyerekek” édeskés dallamára.  
Sólyom László azonban most kinyitotta neki a kiskaput. Nem lepne meg, ha Orbán visszakozna: ha az elnök úr nem jön, semmi értelme a dolognak…  
Az államfő – mint hivatalba lépése óta annyiszor fontos pillanatban – ismét az ellenzék vezérének tesz politikai szolgálatot: élesen állást foglalván a kormányfővel szemben. Mintha csak holmi publicista volna, megengedi magának, hogy (komolytalan érvekkel!) bírálja a kezdeményezését, és – a közéleti szereplők közül egyedüliként – visszautasítsa a meghívását."

Debreczeni József: Az elnök nem úgy működik. A teljes cikk itt olvasható>>>>>>