Sólyom és a döglött kutya
Az alaptörvény átmeneti rendelkezései, amelyekben a bírák nyugdíjazásáról szóló – az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített – törvényhez hasonló szabályok vannak, továbbra is sértik az uniós jogot. Sőt, az uniós jog sérelme mindaddig fennáll, amíg minden egyes bíró jogsérelmét nem orvosolták – szögezi le Sólyom László volt köztársasági elnök az [origo] Komment.hu oldalán megjelent elemzésében.
Vagyis: az egykori államfő szerint az Európai Unió Bíróságának múlt heti döntése alapján minden 62 évnél idősebb kényszernyugdíjazott bírót vissza kellene helyezni korábbi beosztásába. Sólyom úgy látja, hogy az eredeti állapotot kell helyreállítani, függetlenül attól, hogy a menesztett bírák státusát már betöltötték-e.
A jogviszony feltétel nélküli helyreállítása a jogorvoslatnak csak az egyik része – hangsúlyozza a volt köztársasági elnök. Szerinte ugyanis az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek azon passzusait is hatályon kívül kellene helyezni, amelyek arról szólnak, hogy a bírák korábban hetven évben megállapított nyugdíjkorhatárát le kell szállítani.
Ezt az Alkotmánybíróság nem mondhatta ki, s a nyáron kihirdetett határozatában csupán a bírósági törvényre szorítkozhatott. Az unió bírósága „viszont nemcsak ezt a törvényt vizsgálta, hanem az irányadó jogi helyzet egészét, és így állapította meg az uniós jog megsértését” – állítja Sólyom László. Ezért hivatkozhatott arra Orbán Viktor miniszterelnök, hogy döglött kutyát – vagyis hatályon kívül helyezett jogszabályt – vágtak fejbe. Csakhogy a kép ennél árnyaltabb.
„A jogviszony feltétel nélküli helyreállítása a jogorvoslat egyik része” – fogalmazott a volt államfő. „A jogsértő állapotot tehát meg kell szüntetni. S mivel a bírák szolgálati viszonyának arányos átmeneti idő nélküli, nyolc évvel való megrövidítése, s a 62. életévüket betöltött bírák kényszernyugdíjazása ütközött az Európai Unió jogába, a jogsértést csakis a bírák szolgálati viszonyának helyreállítása orvosolhatja” – tette hozzá.
Sólyom szerint emellett a nemzeti jogot is meg kell változtatni, és „az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megfelelő részeit hatályon kívül kell helyezni”. Az egykori köztársasági elnök állítja, hogy a szolgálati idő felső korhatárának leszállítása az unió bírósága és az Alkotmánybíróság határozata szerint is csak fokozatosan történhet meg.
„Mindkét bíróság indokolásából valamilyen mozgó skála következik” – fogalmazott Sólyom. Így senkit nem lehet „máról holnapra nyugdíjba küldeni”, és a legrövidebb átmeneti idő sem lehet egy évnél kevesebb.
„Az Európai Unió eljárásának és a bíróság ítéletének az alkotmányosság jövőjére nézve messzemenő tanulságai vannak. Az ítélet a példa annak a módszernek a kudarcára, amikor az alkotmánybírósági vizsgálat kizárása céljából olyan részletszabályokat iktatnak az alkotmányba, amelyek ellentmondanak annak alapelveinek” – állítja Sólyom László.
Szerinte Magyarország az unió tagállamaként nem hivatkozhat belső jogának eltérő rendelkezéseire, sőt az ország alkotmányára sem. Az egykori államfő úgy látja, „ha olyan rendelkezések kerülnek bele az alaptörvénybe, amelyek annak alapelveivel ellentétesek, ezek az uniós jogba is ütközni fognak”. S ha az Alkotmánybíróságot meg is tudják kerülni, az uniós bíróságot nem – tette hozzá.
„Az alkotmánybíráskodás jövőjét tekintve is fontos a luxemburgi ítélet”, mert az alkotmányos alapelveknek Magyarországon kellene érvényt szerezni – írja Sólyom. Szerinte az Alkotmánybíróság felelőssége maradt, hogy ne kerüljön sor azon alapelvek uniós kikényszerítésére.
A testület azonban a korábbi államfő szerint igen közel került ahhoz, hogy visszalépjen ettől. Ám most két nagy erőpróba előtt áll, és javíthat: az ombudsman kezdeményezésére vizsgálnia kell az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, ugyanakkor valószínűleg a választójog korlátozását jelentő előzetes regisztráció kérdésében is állást kell foglalnia.
Sólyom úgy látja, hogy „ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon”.
