Súlyos visszalépések vannak az elfogadásra váró új alaptörvényben, támadható annak egypártisága, az alkotmányozás elvesztette méltóságát, de Magyarország európai demokrácia marad - egyebek mellett így nyilatkozott a Heti Válasznak adott, csütörtökön megjelenő interjújában Sólyom László volt köztársasági elnök. A beszélgetésből előzetesen az MTI hozott nyilvánosságra néhány részletet.

A volt köztársasági elnök "nevetséges próbálkozásoknak" minősítette azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza, és az abortusz tilalmának ágyaz meg. Sólyom szerint azonban az efféle mondvacsinált ügyekkel szemben az új alkotmánnyal valódi bajok is vannak, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".

Az exállamfő (az Alkotmánybíróság egykori elnöke) a súlyos visszalépések közé sorolja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, amely szerinte valóra váltotta a minden pártra jellemző, a politikát a jog fölé helyező felfogást. Sólyom elfogadhatatlan változásnak tartja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a 'kommunista bírók eltávolítását' követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte" - fogalmazott az interjúban a volt államfő, aki arra emlékeztetett: a bírák kétharmadát a rendszerváltás után nevezték ki. A legnagyobb baj szerinte az eljárással van. "Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen" - mondta a lapnak.

Sólyom László úgy véli, az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt, az új alaptörvény egypártisága pedig olyan támadási pont lehet, mint a rendszerváltó alkotmányban az 1949-es évszám meghagyása volt. A volt államfő mégsem reményvesztett, szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alaptörvény alkalmazásának is alapja lesz.

Sólyom hasonlata szerint "olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező". Az exállamfővel készült interjú teljes terjedelmében a 10 éves Heti Válasz csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában lesz olvasható.

(Forrás: mti.hu)