Sólyom büntetlenül sérthetett törvényt a választások kiírásával
Úgy tűnik, hogy soha nem derül ki, megsértette-e a hatályos jogszabályokat Sólyom László köztársasági elnök, amikor kitűzte az idei általános országgyűlési választások időpontját. Pénteken ugyanis a Legfelsőbb Bíróság (LB) másodjára mondta ki: ha az államfő a törvényekkel ellentétes módon járt volna el, akkor sem marasztalhatná el egyetlen hatóság, de még a független bíróság sem. Erre - a parlamenti képviselők ötödének kezdeményezése alapján - kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult.
A parlamenti választások kiírása kapcsán először két magánszemély azt kifogásolta, hogy aki külföldön voksol, annak éppen húsvét vasárnap kell az urnákhoz járulnia, amit a választási eljárási törvény kifejezetten tilalmaz. Az érv kétségkívül megalapozott, hiszen Magyarországon április 11-én tartják az első fordulót, miközben idegenben erre pontosan hét nappal korábban kell sort keríteni, ami tényleg húsvétra - vagyis ünnepnapra - esik. És nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más államában is.
Másodjára ugyancsak két magánszemély - akik információnk szerint a választási eljárásban jártas gyakorló jogászok - azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz, mert úgy vélte: Sólyomot jogszabálysértő mulasztás terheli azért, mert nem határozta meg a külföldön történő szavazás időpontját. Ez szintén nem légből kapott felvetés, hiszen az államfőnek a választás valamennyi napját meg kell szabnia. Ő azonban a köztársasági elnöki határozatában csak az első és második fordulót tűzte ki, a külföldön történő szavazás napját viszont nem határozta meg.
Vihar egy pohár vízben - mondhatnánk, hiszen a jogszabályokból egyértelműen következik, hogy az első fordulóhoz képest egy héttel korábban voksolunk külföldön, a második fordulót pedig mindenütt két héttel később kell megtartani. Vagyis: elég lenne, ha az államfő csupán egyetlen napot jelölne meg: az első forduló idejét, a többi időpontot meg számolja ki a szavazás lebonyolításáért felelős apparátus. Ám a gyakorlat eddig nem ez volt, hiszen Sólyom 2006-ban ugyancsak két napot jelölt meg - miközben a külföldi szavazásról akkor is megfeledkezett -, bár akkor ezt senki nem tette szóvá.
Választási szakértők szerint igazából nem érdemes firtatni, hogy az államfő a külföldön történő voksolás napját meghatározta-e, hiszen az amúgy is következik a választási eljárási törvényből. Az a kifogás viszont, hogy ünnepnap szavazunk, már nem teljesen megalapozatlan. Így könnyen lehet, hogy Sólyom valóban jogszabálysértő módon döntött, ám ha egy héttel későbbi időpontot választ, akkor meg az április 25-i második forduló esik a május 1-jét követő napra, amikor szintén nem lehet választani. A minden tekintetben korrekt megoldás tehát május 9-e és 23-a lett volna, ám akkor a jelenlegi kormány egy hónappal tovább regnál, amit az államfő nyilván nem tartott kívánatosnak.
Mindez azonban csak okoskodás, hiszen az Országos Választási Bizottság egyetlen beadvány ügyében sem kívánt állást foglalni, mondván, az államfő diszkrecionális jogkörében meghozott döntésének felülvizsgálatára nincs hatásköre. Az LB pedig arra hivatkozott, hogy „az Alkotmány 31/A. § (2) bekezdésének rendelkezése kifejezetten nevesíti a köztársasági elnök esetlegesen törvénnyel ellentétes tevékenysége miatti felelősségre vonásának rendjét". E szerint a jogsértés megállapítását a parlamenti képviselők ötöde kezdeményezhetné, a cselekmény elbírálása pedig az alkotmánybírák lennének jogosultak. Az eset pikantériája: ezt a döntést pénteken az LB Lomnici Zoltán korábbi főbíró vezette tanácsa hozta. Az egykori LB-elnök ismételt megválasztását éppen Sólyom fúrta meg.
Az ügy tanulsága: az államfő esetleges melléfogásai nagy valószínűséggel következmények nélkül maradhatnak. Ami azért is érdekes, mert a jelenlegi köztársasági elnök a jogi finomságok iránt - legalábbis, ha a parlament döntéseiről van szó - rendkívüli érzékenységet tanúsít.