Sólyom-búcsú: adok-kapok
Ha kéri, az augusztusban távozó köztársasági elnök részére az állam egy legalább három lakószobás otthont biztosít. Sólyom László az Alkotmánybíróság volt elnökeként már használ egy állami lakást - adja hírül az Index.
A hivatalából augusztus 5-én távozó államfő az állami vezetők juttatásairól szóló jogszabály szerint élete végéig jogosult egy legalább háromszobás lakás használatára. Ezt kérésére a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) biztosítja a számára. A lehetőséggel mindkét korábbi köztársasági elnök - Göncz Árpád és Mádl Ferenc is - élt.
Göncz Árpád 2000-ben egy 590 négyzetméteres, már állami tulajdonban lévő budai villát kapott állandó használatra. Az épületet akkor 71 millió forintért újították fel. Mádl Ferenc 160 négyzetméteres rózsadombi lakásáért 2005-ben 126 millió forintot fizetett a KEH.
A rendszerváltás óta megválasztott miniszterelnökök közül egy sem élt az állami tulajdonú otthon lehetőségével.
Sólyom László esete annyiban pikáns, hogy az Alkotmánybíróság volt elnökeként 1998 óta a használatában van egy XII. kerületi állami tulajdonú lakás, bár 2005 óta üresen áll.
Azt egylőre nem tudni, hogy Sólyom László igényt tart-e az újabb neki járó lakásra, illetve esetleg lemond-e a korábbiról.
S miközben búcsú ajándékot kap, maga is búcsúajándékot adhat. Igaz ez kicsit kínosabb lesz. A kormány sebtében összeállított és benyújtott adótörvényekkel kapcsolatos előterjesztésében ugyanis több olyan elem található, amely alkotmányossági aggályokat vethet fel. Ebbe a körbe tartozik a végkielégítéseket terhelő extra adó és a pénzügyi szervezeteket sújtó különadó is - olvasható a Napi Gazdaság mai számában.
Ha a köztársasági elnök utolsó intézkedései egyikeként aggályosnak találja a passzusokat, többféleképpen cselekedhet. Nem írja alá és visszaküldi megfontolásra az országgyűlésnek. Ez praktikusan egy-két hét csúszást jelent, hiszen a javaslatot változatlanul is elfogadhatja a ház.
A másik megoldás szerint az Alkotmánybíróságnak utalja a törvényt Sólyom, amelyet addig nem hirdetnek ki, amíg az Ab nem dönt. Ez azonnali napirendre vétel mellett is több hetet vesz igénybe. Ezzel elég rosszul járna a kormány, hiszen ebben az esetben nemcsak az inkriminált részek maradnak talonban, hanem a teljes csomag. Vagyis így sem társaságiadó-csökkentés sem illetékmentesség nem lesz egy ideig - ráadásul a bankadó első részletének befizetési határidején még nem lesz hatályos a törvény.
