Sólyom a demokrácia iskoláiról

Sólyom László önkormányzat

Szükség van az önkormányzatokra Magyarországon, mert azok a demokrácia alapvető intézményei - mondta Sólyom László köztársasági elnök Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozóján vasárnap.

Az államfő beszédében rámutatott: ezek a független intézmények ellensúlyt képeznek a központi hatalommal szemben az alkotmány és a törvények keretei között, így ők "a demokrácia iskolái". Fontos az is, hogy a települési képviseletek legyenek sokszínűek, minél több helyi erő képviseltethesse magát az önkormányzatokban.

Sólyom László kitért arra, hogy államfői tevékenységének öt évét "nem elefántcsonttoronyban töltötte". Évente 2-3 alkalommal országjárásra indult, és egy-egy ilyen alkalommal az adott térség 25-30 polgármesterével találkozott, melynek során megbeszéléseik nem merültek ki a protokollban. Büszkeségét fejezte ki a tekintetben is, hogy számos határon túli polgármesterrel is találkozott.

Örömének adott hangot amiatt is, hogy 1996 óta "a polgármesterek köre nem zárkózott az országhatárok közé", ami azt bizonyítja, hogy "létezik kulturális magyar nemzet", mert "az ország és a nemzet határai nem esnek egybe", utóbbi sokkal szélesebb. Kiemelte, hogy a polgármesterek nemzetközi találkozói a szakmai tapasztalatcserén kívül az ötletek átadását is szolgálják, de fontos az együttlét élménye is.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy "a 20 éve lejátszódott forradalom" hozta létre a tanácsrendszerek helyett az önkormányzatokat, s az önkormányzati törvényt a rendszerváltás utáni első magyar demokratikus parlament hozta meg. Ennek értelmében a polgármesterek közvetlenül a választóktól kapják a helyi hatalmat. Az alkotmány védi az önkormányzatok hatáskörét, s autonómiát nyújt a településeknek.

Mint mondta, a települések fejlődése nagyban függ a polgármesterek személyétől. "Ahol a polgármester helyén volt", ott megfelelő volt árvízvédelmi tevékenység is, ahol nem, ott voltak hiányosságok - tette hozzá.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.