Sólyom: Nem tragikus az alaptörvény

Sólyom László alkotmány

Nem temeti az alkotmányosságot, az új alaptörvény szövege alapján azért még van remény – többek között ez derült ki Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke budapesti előadásából.

A volt köztársasági elnök a január 1-jén hatályba lépett alaptörvényről az ELTE jogi kara és a Max Planck Intézet közös konferenciáján beszélt, ahol az európai és a magyar alkotmányos kultúráról tartottak előadásokat neves külföldi és hazai alkotmányjogászok.

A Fidesz 2010-es földcsuszamlás-szerű győzelme és kormányra kerülése után Sólyom László szerint alapvetően változott az alkotmányossághoz való hozzáállás: a kormány feladta, kudarcnak bélyegezte az elmúlt húsz év alkotmányos kultúráját. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltáskor – amikor is nem új alaptörvényt alkottak, hanem az 1949-est módosították – egy minden demokratikus követelménynek megfelelő alkotmány született, jó talajt adott az alkotmányos kultúra meggyökerezéséhez. Az egyszerű polgárok is megélhették, részesévé válhattak a jogalkotásnak, amikor bárki jogi érdek nélkül fordulhatott az Alkotmánybírósághoz. Tudták azt is, hol a határ, ahogy a politikai erők is elfogadták, mint keretrendszert.

Az alkotmányos kultúra és a realitás harmóniája a volt AB-elnök előadása szerint 2010-zel tört tehát meg, amikor az elmúlt húsz év "kudarca" után a kormány a forradalmi változás szimbólumaként új alkotmányt hirdetett. De még a hatályos alkotmányt is harmincszor módosították fél év alatt, hatalmuk koncentrálása érdekében gyengítve az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.

Sólyom többségi arroganciának nevezte azt a kormánypárti hozzáállást, miszerint még az alkotmány sem állhat a kétharmad fölött, és azt, hogy az alkotmányt leginkább a napi politikai eszközükként, személyes ügyek elintézéséhez (a jegybank, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke eltávolítására) is használják. Tipikusnak mondta Sólyom László azt a kormánypárti hozzáállást, hogy egy alkotmányellenes törvényt beemelnek az alkotmányba, így már nem lehet felülvizsgálni.

Ezek alapján Sólyom feltette a kérdést, egy ilyen alaptörvény talaján túlélhet-e az alkotmányos kultúra Magyarországon. A helyzet szerinte nem reménytelen, még ha rendszerszintű hibákat lát is az új alaptörvényben. Az egyik ilyen hibának az Alkotmánybíróság hatásköreinek korlátozását tartja. Viszont maga az alaptörvény szövege nem tragikus. Túl van terhelve ugyan ideológiai elemekkel, de az alapok ugyanúgy megfelelnek az európai standardoknak, mint a korábbi alkotmány. Ez megfelelő alapot ad szerinte az alkotmányos kultúra túlélésére, ezért Sólyom László azt javasolja: "reménykedjünk a szövegben".

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.