Sólyom: a tisztázás követelmény

Sólyom László a gaztettekről, Varga Mihály az ügyeskedésről, Schmidt Mária a kettéhasításról - a kommunizmus áldozataira emlékeztek.

Az év bármely napját kijelölhették volna a kommunizmus áldozatainak emlékére, mert mindegyikre esett az országban égbekiáltó jogtalanság, gaztett - mondta szerdán Sólyom László annak az emlékévnek a nyitóünnepségén, amelyet az 1919-es dunapataji vörös terror 90. évfordulója alkalmából szerveztek a helybeliek.

'Magunkat csonkítanánk meg'

A kommunista diktatúrák áldozataira a nagyközség református templomában emlékeztek, ahol felsorolták annak a hatvanhárom embernek a nevét, akiket 1919. június 23-án végeztek ki a településen. "Ha nem tartanánk ébren emlékezetüket, a magyar nemzet történetét csonkítanánk meg. Magunkat csonkítanánk meg, mert minden közösség, még a család alapja is a hagyomány, amelyet magáénak ismer, és folytatni akar" - fogalmazott a nyitóünnepség díszvendégeként a köztársasági elnök. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy négy évtizeden át hivatalosan kellett ünnepelni a Tanácsköztársaságot. Vajon, milyen érzés lehetett Dunapatajon a gyilkost dicsőíteni? - tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Mint mondta, a történelem megköveteli, hogy tisztázzuk az eseményeket és összefüggéseket.

Ügyeskedésben él tovább a rendszer?

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott szerdai Fidesz-megemlékezésen azt mondta: a legvidámabb barakk nem tűnt el nyomtalanul, tovább él az ügyeskedésben, a közvagyon széthordásában, az eladósodásban és a társadalmi igazságtalanságokban. Varga Mihály felidézte az Európai Parlament 2004-es határozatát, amely szerint a totalitárius kommunista rendszerek hatalomba való visszatérésének veszélye nem múlt el, és ez az eszmerendszer továbbra is fenyegeti a világbékét. "Ha hazánkra gondolunk, mindennapi élményünk, a legvidámabb barakk nem tűnt el nyomtalanul: a mások kárára történő ügyeskedésben, a közvagyon széthordásában, a féktelen eladósodásban, a társadalmi igazságtalanságokban tovább él. A demokrácia alapjait kikezdi az általános bizalmatlanság légköre, és a nemzet lelkierején múlik, hogyan áll ellen az önpusztító folyamatnak" - tette hozzá.

Megtagadni a tömeggyilkos rendszereket

Közös közleményben emlékeztek meg a fiatal keresztény-, valamint szociáldemokraták szerdán a kommunizmus áldozatairól, hangsúlyozva, hogy közös európai értékké kell válnia a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek megtagadásának. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom elnöke, Tóth László és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség vezetője, Rétvári Bence által szignált, az MTI-hez eljuttatott kommünikében azt írták, hogy a világ jelenlegi, válságokkal terhelt időszakában különösen fontos, hogy Európának legyenek közös alapértékei, amelyekben egyetértés van a különböző történelmi múlttal rendelkező demokratikus politikai erők között. A szervezetek szerint ilyen alapérték kell legyen a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek örökségének megtagadása.

Cigányt a nem cigánnyal

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Balatonfüreden, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján rendezett városi megemlékezésen úgy fogalmazott, hogy minden támadás, amely demokratikus értékeink ellen irányul, esélyt ad a diktatúrára. Az pedig biztosan kitermeli a megtéveszthetetlen, a mindenki felett álló vezetőt, aki leválthatatlan és visszahívhatatlan - mondta a történész főigazgató. Minél megosztottabbak vagyunk, annál kiszolgáltatottabbakká válunk - hangsúlyozta a megemlékezés szónoka, aki szerint az országot ma "ideológiák mentén próbálják kettéhasítani", és egymás ellen próbálják fordítani a vidéket a várossal, az aktívat a nyugdíjassal, a jómódút a szegényekkel, a cigányt a nem cigánnyal.

Kovács Béla elhurcolása

A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának évfordulóján tartják: a Független Kisgazdapárt főtitkárát, parlamenti képviselőjét a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Kovács Béla 1955 novemberében került vissza Magyarországra, és 1956 áprilisában szabadult.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.