Sólyom: a romáknak valami mást kell kitalálni
Nagy különbségek vannak Magyarországon a kisebbségek között helyzetük, létszámuk és nyelvi önállóságuk alapján. A legnagyobb hazai kisebbség, a roma közösség problémája speciális kezelést igényel, ezzel törvényhozási szinten is számot kell vetni - mondta Sólyom klászló a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Sólyom László közölte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az önkormányzati rendszer, amely a többi nemzetiség esetében többé-kevésbé működik, a roma közösség esetében nem látszik beválni.
Emlékeztetett arra, hogy az 1993-as kisebbségi törvényt egész Európa üdvözölte. A példamutatás alapja a kisebbségi önkormányzati struktúra és az, hogy a nemzetiségeknek kollektív jogai vannak Magyarországon - jegyezte meg.
A kisebbségi ombudsmani hivatal és az MTA - a konferencia két szervezője - együttműködési megállapodást kötött arról, hogy közösen támogatnak minden olyan törekvést, amely a Magyarországon élő kisebbségek jogainak védelmét, anyanyelvük és kultúrájuk terjesztését szolgálja. A dokumentumot Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és Pálinkás József, az MTA elnöke írta alá.
Pálinkás József azt hangsúlyozta: a nemzetiségi, etnikai sokszínűség érték. Ezt a sokszínűséget segíteni kell, hogy értékként megjelenhessen.
Kállai Ernő bejelentette, hogy az áprilisban, 83 éves korában elhunyt Széchenyi-díjas szociológus, a magyarországi cigányság helyzetének elismert kutatója, Kemény István tiszteletére megalapította a róla elnevezett díjat. Az elismerést - mint elmondta - minden év áprilisában adjákmajd át olyan 35 év alatti fiatal kutatóknak, akik kimagasló eredményeket értek el a magyarországi kisebbségkutatásban. A kisebbségi ombudsman az első emlékplakettet Kemény István özvegyének adta át.