A bizalomhiány általános és mélységes, legsúlyosabb tünete, hogy eltűnt a perspektíva, a széles horizont, a hosszú távú gondolkodás - nyilatkozta Sólyom László köztársasági elnök a Heti Válasz című lapnak.

Az államfő a lap új számában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi politikában rögtönzés követ rögtönzést; minden lépésnek a teljes győzelem vagy a totális vereség a tétje. Pedig - tette hozzá - az együttműködést és a megegyezést csakis a hosszú távú gondolkodás segíti elő.

A köztársasági elnök a hetilapnak adott interjúban beszélt a december 8-i eredménytelen főbíró-választásról is. Véleménye szerint néhány, főleg baloldali véleményformáló igyekszik arrafelé terelni az ügyet, mintha személyes ellentét lenne az MSZP-frakció és a köztársasági elnök között az egyeztetés nélküli jelölés miatt. Pedig nem ez a lényeg, hiszen a szocialisták már öt, szintén nem egyeztetett jelöltemet megszavazták - jegyezte meg az államfő.
Mint kiemelte, csak a jelölés nyilvános formájával lehet elérni, hogy a pártok érveiket és ellenérveiket a nyilvánosság előtt mondják el, és ne ejtsenek ki jó jelöltet az előzetes alkuk során, amelynek érvei és tétjei titokban maradnak. Hangsúlyozza azt is, hogy nyilvánosan képviselhető indokok nem hangzottak el.

A nyilvános folyamat garantálja leginkább a megválasztott tisztségviselő függetlenségét a pártpolitikától. Mindegyik esetben független pozícióról van szó, ezért is jelöl az elnök. Hogy ez milyen fontos, érdemes felidézni a rendőri és a független ügyészi nyomozás közötti különbséget jó néhány politikailag érzékeny bűnügyben, lásd korábban a Kulcsár- és most a Zuschlag-ügyet - nyilatkozta az államfő a lapnak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlament maga hagy betöltetlenül fontos tisztségeket, ahol pedig csak saját magával kellene egyeztetnie. Ennek kapcsán megemlítette, hogy hét éve nincsenek alelnökei a számvevőszéknek, sokszor évekig üresek alkotmánybírói székek, noha itt az Országgyűlés maga jelöl, és egymás között kell megegyeznie a frakcióknak.

Sólyom László szerint az októberi nemzeti csúcs célja az volt, hogy elmossa a kormány felelősségét, azt sugallva, hogy mindnyájan együtt vagyunk felelősek azért, ami történik, pedig válságban éppen a feladatok és felelősségek tisztán tartása a fontos. "Örülök, hogy ehhez nem adtam a nevem" - szögezte le az államfő.

Sólyom László köztársasági elnök