Négy év alatt közel 500 milliárd forinttal nőttek Magyarországon a gazdaság terhei az emberek különböző betegségei miatt - egyebek mellett ez áll egy hazai kutatócsoportnak a Közgazdasági Szemlében nyilvánosságra hozott friss tanulmányában. A hvg.hu által ismertetett vizsgálat adatai szerint a kutatók 2005-ben 2526 milliárdra, a GDP 11,49 százalékára becsülték a betegségek gazdasági terheit, 2009-ben viszont már 3019 milliárdra, azaz a GDP 11,6 százalékára. A teljes teher finanszírozásából az állam részesedése négy év alatt 61 százalékról 65-re nőtt.

A tanulmány szerint a nyugati világ azon helyein, ahol jobb az életminőség, ott gyorsabb a gazdasági növekedés, tehát az életminőség fejlesztése, az egészségi állapot javítása csökkenti a szegénységét. Ez nem jelenti feltétlenül, hogy az egészségügybe kell önteni a pénzt. Miközben az Egyesült Államokban többet költenek orvosra, mint Európában, a várható élettartam és az életminőség mégis alatta marad az európainak.Éppen ezért az unió kilenc tagállamában a fizikai aktivitás ösztönzéséről kapcsolatos stratégiák készültek. Az egészségmegőrzés és a jó közérzet előmozdítása nem csak állami törekvés, a munkaadók is felismerték érdekeiket, és elősegítik, sőt szorgalmazzák dolgozóik sportolását.

Ahhoz nem kell közgazdásznak lenni, hogy összefüggést feltételezzünk a fittség és az egészség között. És az is világos, hogy egy fitt munkavállaló – az öregségi nyugdíjig biztosan – annál „olcsóbb”, minél több időt tölt munkahelyén. Ahhoz azonban már ökonómia kell - írja a hvg.hu - , hogy megbecsüljük, mennyi takarítunk meg sportolással és fittséggel önmagunknak, munkaadónknak és az államnak. Egy kutatócsoport (Ács Pongrác, Hécz Roland, Paár Dávid, Stocker Miklós közgazdászok) kiszámolták a Magyarországra, jelesül a központi büdzsére vonatkozó eredményeiket.

Az Eurobarometer 2010-es adatai szerint a magyar lakosság 55 százaléka soha nem sportol, 24 százaléka havonta 1–3 alkalommal, vagyis gyakorlatilag négyből három országlakos fizikailag inaktív. Márpedig a mozgásszegény életmód több igen veszélyes betegségcsoportnál kiemelkedő rizikófaktornak számít: a szív- és érrendszeri, a rákos betegségek bizonyos fajtáinál, a diabétesznél, valamint a csontritkulásnál. Ezeknél az egészségügyialap-felhasználás és a gyógyszerek viszik el a legtöbb pénzt.

Csak ezeknél a nyavalyáknál mintegy 62 milliárdra tehető az az összeg, ami a fizikailag inaktív életmód következménye. A kutatócsoport szerint ha 23-ról 33 százalékra növelnénk a lakossági mozgásaktivitást, csak az OEP évi mintegy 5,6 milliárdot spórolhatna - írja a hvg.hu.

A tespedtség okozta teljes költséget 2009-ben 283,5 milliárdra taksálták: legnagyobb részesedése a szív- és érrendszeri betegségeknek (82,5 milliárd), a magas vérnyomásnak (75 milliárd), valamint a depressziónak (34 milliárd) volt. Ha lakossági szinten itt is tíz százalékot javulna a helyzet, a teljes elméleti költségmegtakarítás évi 9,1 milliárd forint lehetne csak az OEP kasszájában - idézi a tanulmányt a hvg.hu.