Sokan tudtak a gólyatábori erőszakról
Múlt héten az Index számolt be róla, hogy a 2013-ban rendezett ELTE-ÁJK gólyatáborban nemi erőszak történt. A bűncselekményről a kari hallgatói önkormányzat képviselői is tudtak, de azt elhallgatták, és ezt javasolták az áldozatnak is. Király Miklós dékán szerint méltatlan az egyetemhez, hogy a szervezők nem tájékoztatták sem a vezetést, sem a rendőrséget arról, ami tudomásukra jutott.
Az ELTE jogi karának vezetője a VS portálnak megerősítette, hogy a megjelent cikk alapján az egyetem könnyen magára ismert. Az intézmény hallgatói és a HÖK képviselői is megerősítették a dékánnak, hogy pletyka szinten tudtak arról, hogy történt ilyen cselekmény. Király Miklós hozzátette, tucatnyian tudhattak az erőszakról a tavalyi gólyatábor alatt, a szóbeszéd utána terjedt tovább az egyetemen.
A dékán beszélt a tavalyi tábor szervezőivel, akik visszanézték a helyszínen készült felvételeket, és mindenki ugyan azt a személyt nevezte meg elkövetőként. A bűncselekmény ezért vélhetően megtörtént, azért vélhetően, mert a rendőrség még nem indított nyomozást az ügyben – jegyezte meg a jogi kar vezetője.
Az eltitkolt nemi erőszak miatt öt szervező ellen indított eljárást az egyetem. A feltételezett elkövető ellen valószínűleg nem tudnak fegyelmit indítani, mert egyrészt a rendőrség lehet, hogy nyomozást indít, másfelől az ügy elévült. A dékán hozzátette, hogy a szervezők azért vonhatók felelősségre, mert méltatlan magatartást tanúsítottak. Sem a kar vezetését, sem a rendőrséget nem tájékoztatták a gólyatáborban történtekről.
Király Miklós elmondta, egy kolléganője találkozott az áldozattal, aki fenntartotta állításait. A lányt tájékoztatták, hogy az egyetem feljelentést tesz a szexuális erőszak miatt. Jogi felelősségre vonás akkor történhet, ha kiderül, hogy a sértett védekezésre képtelen volt, esetleg valamilyen droggal elkábították. Az Index arról is beszámolt cikkében, hogy a lányt valószínűleg „beginázták”, de az ELTE jogi karának dékánja szerint a hallgatói beszámolók nem szolgáltattak további bizonyosságot erről.
A meghallgatások során a dékán számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gólyatáborban olyan programok folynak, melyek hozzájárulhatnak egy bűncselekmény elkövetéséhez. Az alkoholfogyasztás és a szexualitás furcsa rítusokban keveredett egymással, ami alkalmas volt a gátlások jelentős feloldására – tette hozzá Király Miklós.
Az ELTE jogi karának vezetője szerint szükség van a frissen érkezett hallgatók orientálására, de ez a jövőben nem a gólyatáborokban fog megtörténni. A tavalyi eset miatt az ÁJK vezetése betiltotta a táborok szervezését. A dékán ezt a hagyományt nem szeretné továbbvinni.
Az egyetemen egy korábbi Index-cikk alapján is indult eljárás, melynek kapcsán a héten ülésezik a fegyelmi bizottság. A megjelent írásban arról számolnak be, hogy a gólyatáborban válogatott trágárságokat énekeltettek az újonnan felvett hallgatókkal. Király Miklós elmondta, heteken belül lezárhatják az ügyet. A dékán szerint nem kérdés, hogy másként hangzanak a szexre buzdító dalszövegek, miután most bűncselekmény gyanúja merült fel.
Király Miklós elmondta, hogy a gólyatáborokat a HÖK szervezi, amely a vonatkozó jogszabályok értelmében autonómiát élvez, de ebben az esetben visszaéltek az egyetemi vezetés bizalmával. A hallgatói önkormányzat saját költségvetésből, saját maga szervezte a tábori programokat, ezért őket terheli a teljes felelősség is.
A tavalyi gólyatáborban történt erőszak miatt hétfőn már lemondott az ELTE-ÁJK hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége. A kari képviselők sajnálatukat fejezték ki, és támogatásukról biztosították azokat, akiket a napokban nyilvánosságra került események kapcsán sérelem ért.