Sok az ügy és sok a nő a bíróságokon
Csaknem egymillió – a korábbi év hasonló időszakához képest négyszázezerrel több – ügy érkezett a tavalyi esztendő első hat hónapjában a bíróságokra. Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolója szerint a többlet alapvetően szabálysértési, illetve cégügyekből származott, míg a perek száma csak kisebb mértékben, 167 ezerről 172 ezerre emelkedett.
Ugyanezen időszak alatt 950 ezer ügyet sikerült befejezni, így nőtt a hátralék, de csak a cégbíróságokon. A bírói hatáskörbe tartozó perek esetében viszont kedvezőbb a helyzet, mert 16 ezerrel több aktát zártak le, mint amennyi új pert kezdeményeztek. Ennek eredményeként az eljárások időtartama – és a hátralék is – nagyjából tíz százalékkal csökkent, s például a közigazgatási és munkaügyi bíróságoknál átlagosan hat és fél, a törvényszékeknél az elsőfokú polgári perekben valamivel kevesebb, mint egy év alatt születik meg az ítélet.
A bíróságokon tavaly összesen több mint tíz és fél ezren dolgoztak, ebből 2767-en bíróként, majdnem ezren fogalmazóként vagy titkárként, míg az igazságügyi alkalmazottak száma csaknem hétezer volt. Az elmúlt év első felében nőtt a létszám: 23 új bíró, 35 fogalmazó és 71 igazságügyi alkalmazott lépett munkába. A fluktuáció egyébként minimális, hiszen mindössze 16 bíró távozott. Hárman lemondtak, egy főt az eskü elmulasztása miatt felmentettek, tucatnyian pedig nyugdíjba vonultak.
Több mint nyolcvan státus ugyanakkor betöltetlen volt. Ennek magyarázata a beszámoló szerint az, hogy a bírák jelentős része nő, így sokan szülési szabadságon vannak, és a helyüket nem lehet mással betölteni. Különösen a törvényszékeken és a járásbíróságokon okoz ez gondot, ahol a nők aránya eléri a hetven százalékot.
Az ítélőtáblákon és a Kúrián már sokkal kiegyensúlyozottabb a nemek közti arány: a bírák 47-48 százaléka férfi. Ez azért érdekes, mert magasabb szakmai presztízsű helyekről van szó, és azokon az erősebb nem képviselői az átlagosnál már lényegesen többen vannak.
Két éve meglehetősen nagy vihart kavart, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát radikálisan, hetvenről 62 évre csökkentették, és kétszáznál jóval több embert – köztük számos táblaelnökök, megyei bírósági vezetők – menesztettek. A kormány utóbb uniós nyomásra visszakozott, és a nyugdíjkorhatárt csak több éves átmeneti idő alatt viszik le 65 évre.
Így aki akart, visszatérhetett, de a vezetői posztot senki nem kaphatta vissza. Az intézkedéssel érintett bírák közül 29-en munkaügyi pert nyertek és ismételten kinevezték őket, ám később önként távoztak, s inkább az egyéves fizetésüknek megfelelő átalány-kártérítést választották. További 114 fő egy későbbi törvénymódosítás nyomán per nélkül ismét munkába állhatott volna, de inkább a kártérítést kérte, így mindössze 56 kényszernyugdíjazott kívánt tovább ítélkezni.
A beszámoló kitér a bírák fegyelmi helyzetére is, ami a számok tükrében szinte példaszerű. A csaknem háromezer fős hivatásrend tagjai közül ugyanis – a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelezettségek megszegése miatt – fél év alatt mindössze hatan kaptak írásbeli figyelmeztetést, s a szolgálati bíróságon is csupán nyolc eljárás indult. A három befejezett ügyből egy figyelmeztetéssel, egy megrovással zárult, egy bírót pedig fizetéscsökkentéssel büntettek; a két utóbbi döntés még nem jogerős.
Egy büntetőeljárás is indult: egy járásbírósági bíró mentelmi jogát függesztették fel, majd magánokirat-hamisítás miatt indult ellene nyomozás. Még ez az ügy sem fejeződött be.
Tavaly az első hat hónapban a bíróságokon 64 esetben 157 épületet érintően történt valamilyen rendkívüli esemény, ebből 17 bombariadó volt. A biztonság fokozása érdekében – a katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervekkel közösen – bombariadótervek készültek, egy svájci-magyar együttműködési program keretében pedig az idén több mint száz fémkereső kaput és ötven csomagátvizsgáló röntgent helyeznek üzembe.
A korábbinál többet költöttek a beszámoló szerint a bíróságokra: tavaly 84 milliárd forinttal gazdálkodhattak, ami hat és fél milliárddal haladja meg a 2012-es költségvetést. Befejeződött, illetve még részben folyik például a salgótarjáni, a ceglédi, a debreceni, a ráckevei bíróság épületének felújítása, és két kiemelt projekt is indul: a ma még a Néprajzi Múzeumnak otthont adó épületbe visszaköltözhet a Kúria, a volt BM-kórházat pedig várhatóan 15 milliárdos költséggel a Budapest Környéki Törvényszék számára építik át.
