A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt által pénteken, Budapesten rendezett, Az elszigetelt Magyarország és a globális világ című külpolitikai konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, a jelenlegi külpolitika következménye, hogy az elmúlt 30-35 évben az ország soha nem volt ennyire elszigetelve, mint most. 2015-ben növekedni fog a kormány külső és belső elszigetelődése, nemzetközi és belpolitikai konfliktusokkal lesz teli az év – vélekedett.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: aki másfajta külpolitikát akar látni, annak nincs más választása, mint hogy itthon és külföldön is azt kívánja, hogy minél előbb bukjon meg ez a kormány. A demokratikus ellenzék nagy célja az előrehozott választás elérése lehet – tette hozzá.

Mint mondta, a kormányfő egyre nyilvánvalóbban határozza meg a világlátását, amelynek középpontjában az "a sokunknak fura, elfogadhatatlan tétel" áll, hogy a Nyugat hanyatlik, holott a világgazdaság teljesítményének felét a transzatlanti közösség adja, előnye egyértelmű a tudományt, a kultúrát és a pénzügyeket tekintve is. Elég csak megnézni, honnan hova vándorol önszántából a legtöbb ember – fűzte hozzá.

A DK elnöke szerint ezzel szemben "a keleti szeleket váró" miniszterelnök inkább Oroszország, egy olyan ország szövetségese akar lenni, amelynek gazdasági ereje a huszada a nyugaténak. A korábbi "antiorosz politikusból" Magyarország legoroszbarátabb politikusává vált, azonban az Oroszországgal kötött stratégiai szövetség alappillérei megbuknak - közölte.

Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár előadásában kifejtette: Magyarországon nincs külpolitika, valójában csak belpolitika van, és annak vannak külpolitikai hatásai. A keleti nyitás politikájában nincs ideológia, a pénzszerzés az alapja, mert ha a kormánynak pénzre van szüksége, nem fordulhat a nyugati demokratikus intézményekhez, hiszen azok megszabnák, hogy mire fordítsák a pénzt, de a keleti országokat, Oroszországot nem érdekli, hogy a pénz „egy részét hogyan teszik zsebre az oligarchák" – hangoztatta.

Eörsi Mátyás szerint diplomácia helyett félelem van a külügyi tárcánál, és minden rendszer, amely félelemre épül, kudarcra van ítélve. Ahol egy sportriporter lehet külügyi szóvivő, sokat elárul arról, mint gondol a kormány a külpolitikáról – vélekedett.

Mint mondta, mára nem maradt barátja Magyarországnak, nincs szövetségese Európában, tönkretette a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és a korábban támogató Lengyelország és Litvánia is "kifarolt mögüle".

Paul Lendvai, az Europäische Rundschau társkiadója és főszerkesztője arról beszélt, hogy ötven éve nem volt olyan rossz a Magyarországról alkotott kép, mint most.

Úgy vélte, Magyarországon jellemző a külföld túlbecsülése, holott a magyar kormányfő sorsa is csak a magyar politikai elit és nép kezében van.

A magyar-amerikai viszonyról azt mondta: még "soha ilyen nevetségesek a magyar külpolitika és a kormány nyilatkozatai nem voltak". Mintha az Egyesült Államok mással sem foglalkozna, mint a magyar politikai helyzettel, pedig nem Magyarország áll Washington figyelmének központjában – magyarázta.

Paul Lendvai a kormány Európa-politikáját úgy jellemezte: „Pénz igen, zászló nem".

Göncz Kinga volt külügyminiszter kiemelte: a külpolitikában nagy hangsúlyt kap a gazdaságdiplomácia, és ezzel kapcsolatban egy nagy félreértés van. A diplomatáknak "házaló ügynökökre" kellene hasonlítaniuk ahelyett, hogy Magyarország elfogadottságát, a bizalomépítést segíthetnék – mondta. Hozzátette: pedig a befektetők csak akkor érkeznek az országba, ha jogbiztonság van, jó az adórendszer, az infrastruktúra, vonzó a környezet.

Úgy látja, ma már sokan tudják, hogy Magyarországgal baj van, és nagyon hosszú idő kell ahhoz, hogy ez a kép megváltozzon.

Charles Gati magyar származású amerikai politológus, a Johns Hopkins Egyetem professzora a konferencián hangsúlyozta: a külpolitika fontosságát egyre többen értik Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy a külföld meg tudná változtatni a magyar politikai felállást, erre csak a magyaroknak van lehetőségük. Nevetséges azt feltételezni, hogy külföldről próbálják megdönteni a magyar kormányt, legfeljebb befolyásolni lehet a helyzetet – vélekedett. Feltette a kérdést, milyen joggal beszélnek "Orbán Viktor és társai" a magyar függetlenség megvédéséről, miközben minden külpolitikai lépésük annak ellenkezőjét szolgálja, és miért ijesztik el éppen azokat, akik a legtöbbet tették és tennék a magyar függetlenségért? Kijelentette: Orbán „ugyanazzal a hévvel megy most neki Amerikának, mint valaha a Szovjetuniónak".

Gati – akinek szavait André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő is meghallgatta – azt mondta: ő az elsők között volt, akik a mai rendszert "illiberális menedzselt demokráciának" nevezték, de korábban Washington nem foglalkozott ezzel, csak azt követően, hogy tusnádfürdői beszédében maga Orbán Viktor hívta fel a figyelmet arra, hogy az illiberális demokrácia a legjobb megoldás lehet Magyarországnak.