A The New York Times "Magyarország alkotmányos forradalma" címmel közölte Kim Lane Scheppele írását a magyar kormány jogi és alkotmányozási lépéseiről. A Princeton Egyetem professzora megállapítja: a Fidesz 53 százalékos választási eredménnyel jutott 68 százalékos parlamenti többséghez, amelynek birtokában az alkotmány megváltoztatására kapott felhatalmazást. Ennek eredményeként átalakult a jogi környezet, megszűntek a végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló fékek, és belátható időre a kormánypárt kezébe került gyakorlatilag minden hatalom".

Scheppele szerint az új alkotmány a legnagyobb csapást a bírói testületre mérte, kezdve az Alkotmánybíróságtól - amelynek sorait kormánypárti tagokkal bővítették, hatáskörét pedig megnyirbálták, így "funkcionálisan halottá vált" - a bíróságokig, ahonnan több mint 200 bírót kényszerítenek nyugdíjba. Helyükre az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezhet ki utódokat, valamint jelölheti ki az egyes pereket tárgyaló bírákat. "A bírói testület függetlensége megszűnik, ha a kormány a saját bíráit ülteti a pulpitusra, tetszése szerint mozgatva őket, és maga választja ki, hogy az egyes ügyeket melyik bíró tárgyalja" - szögezte le.

Megemlítette, hogy Viviane Reding EU-biztos kemény hangú levélben kért mielőbbi tájékoztatást a fentiek kapcsán. "Demokráciákban a nép 'kiakolbólíthatja a tökfilkókat', és új kormányt juttathat hatalomra, az pedig megváltoztathatja a lakosság támogatását nélkülöző politikát. Az új alkotmány értelmében azonban ez csaknem lehetetlenné válik... A Fidesz akkor is kézben tartja az ellenőrzést, ha egy másik párt az esélyekre rácáfolva megnyerné a választást" - írta az amerikai professzor, állítását a kétharmados többséget igénylő törvények nagy számával, valamint a választókerületek határainak átrajzolásával támasztva alá.

Az IMF-tárgyalásokról közöl elemzést közép-kelet-európai blogrovatában a The Economist. A tekintélyes brit gazdaság-politikai lap szerint "Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter háborút akart a Nemzetközi Valutaalappal, és most meg is kapta". Az írás felidézi, hogy a valutaalap és az EU illetékesei megszakították a magyar kormánnyal a pénzügyi védőhálóról folytatott előkészítő megbeszéléseket, miután a parlament felgyorsította a jegybank vezetésének átalakítását célzó törvénytervezet tárgyalását.

A lap idézi Amadeo Altafaj Tardiót, az EU pénzügyi biztosának szóvivőjét, aki szerint a tervezett módosítás gyengítheti az MNB függetlenségét, és ezt a véleményt a lap szerint az IMF is osztja. Az írás szerint a pártvezetők "küszködve magyarázgatták" az IMF/EU-delegáció hirtelen távozását. Lázár János Fidesz-frakcióvezető "utalt egy lehetséges magyarázatra", amikor kijelentette: tökéletesen érthető, ha a küldöttségek haza akartak menni karácsonyra, "és inkább otthon akarták várni a Jézuskát, mintsem Budapesten" - áll a blogbejegyzésben.

A médiaszabályozás Alkotmánybíróság általi részbeni megsemmisítéséről közölt cikket a Die Presse és a Der Standard című osztrák lap. Nincs szerencséje a média szabályozásával a magyar kormányfőnek - írta a konzervatív irányultságú Die Presse. Miután az eredeti törvényjavaslatot éles kül- és belföldi kritikák hatására enyhíteni kellett, az alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény egyes részeit - írta Michael Laczynski cikkíró. Andreas Pribersky, a Bécsi Egyetem politológusa szerint "igazi pofon" Orbán Viktornak az alkotmánybíróság döntése. Öt olyan tagja is van a testületnek, akiket Orbán Viktor jelölt, köztük a Fidesz egy volt parlamenti képviselője - mondta Pribersky, aki a döntést az európai intézmények "mérséklő hatására" vezeti vissza és arra számít, hogy Orbán fel fog áldozni egy "bűnbakot".

A híresztelések szerint legvalószínűbben 2012 elején várható kormányátalakítás. Pribersky szerint nem várható, hogy a kormány újból nekifut a médiaszabályozásnak. "Most a gazdaság a legfontosabb csatatér" - mondta. A nemzeti bankról szóló törvénytervezet bírálói szerint attól lehet tartani, hogy az abban szereplő változtatások lehetőséget teremtenek a kormánynak a monetáris politikába való beavatkozásra. A lap felidézte, hogy az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap aggodalmaiknak adtak hangot a tervezettel kapcsolatban.

Az IMF pénteken félbeszakította a tárgyalásokat egy "tőkeinjekcióról", mégpedig Olli Rehn kabinetjének közlése szerint az új törvény miatt - tette hozzá. A Der Standard című liberális napilap szintén tudósításban számolt be a médiatörvényről szóló alkotmánybírósági határozatról. A nemzetközileg bírált médiatörvény lényeges pontokon sérti a sajtószabadságot - emelte ki az alcímben a szerző. A tudósító, Kathrin Lauer meglepőnek nevezte a döntést. Kiemelte, hogy a testület nem nyilatkozott a nemzetközi sajtószervezetek által ugyancsak bírált bírságokról. "Kevésbé tőkeerős sajtóorgánumokat tönkretehetnek ezek a bírságok" - tette hozzá.