Rubovszky György, a testület zárt ülése után elmondta: az új vagyonnyilatkozatban szereplő adatok – amelyek hamarosan felkerülnek az Országgyűlés honlapjára – nem adnak megfelelő választ a Magyar Nemzet főszerkesztője által kezdeményezett vagyonvizsgálat során felmerülő kérdésekre.

Az MSZP egykori politikusa ellen két eljárást indított az Országgyűlés mentelmi bizottsága, miután kiderült: eltitkolt milliókat parkoltatott egy osztrák bankszámlán, amelyet egyik vagyonnyilatkozatában sem tüntetett fel. Rubovszky György, a testület kereszténydemokrata elnöke korábban azt mondta: egy vagyonnyilatkozati, illetve egy, a képviselő mentelmi jogával összefüggő eljárás megindítását kezdeményezték Simonnal szemben. Előbbire a vagyonnyilatkozatának „pontatlansága”, utóbbira pedig azért van szükség, mert az ügyészség kikérte Simon mentelmi jogát a Parlamenttől, köszönhetően annak, hogy (ugyanezen számlák kapcsán) hónapokkal korábban nyomozást indítottak ellene adócsalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt.

Arról a Magyar Nemzet számolt be a múlt héten, hogy a volt államtitkár 2008 januárjában értékpapírszámlákat nyitott Ausztriában, amelyeken félmillió eurót és közel kétszázezer dollárt helyezett el. Ezeket az összegeket később bankbetétekbe és értékpapírokba fektette, a számla egyenlege tavaly októberben elérte a hétszázhetvenezer eurót, ami nagyjából negyedmilliárd forintot jelent. Ezen összegeket viszont nem tüntette fel egyetlen vagyonbevallásában sem.

Az ügyben az MSZP meglehetősen gyorsan lépett: Simon még a cikk megjelenésének napján felfüggesztette a párttagságát, majd – miután a pártelnök hazaérkezett az Egyesült Államokból –, alig néhány órán belül az országos elnökség döntést hozott az ügyben. Eszerint Simon Gábor minden pártbéli tisztségéről és párttagságáról is lemondott, de bejelentette azt is, hogy parlamenti mandátumát is visszaadja. Az erről szóló közleményben – amelyben egyébként „jóhiszemű hibának” nevezte az összegek kifelejtését a vagyonnyilatkozatokból - a volt elnökhelyettes arra is kitért, hogy a felhalmozott pénz nem a közéleti tevékenységéből származik, vagyis nem kötődik a párthoz; annak forrásával pedig a szükséges vizsgálatok során érdemben el fog számolni.

Ennél többet azonban a százmilliók eredetéről ekkor nem árult el. Az MSZP a döntéssel lezártnak tekintette az ügyet, és azóta is azt az álláspontot képviselik, hogy Simon immár magánemberként kell megküzdjön az igazáért, a pénzek eredetét pedig – szükség esetén – a nyomozóhatóságoknak kell kiderítenie.

Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke a testület hétfői zárt ülése után rövid sajtótájékoztatót tartott, amely meglehetősen sajátságosan kezdődött: a kormánypárti politikus ugyanis türelemre intette a sajtó munkatársait mindaddig, amíg a HírTV stábja nem tudta élőben megkezdeni a közvetítést; a tájékoztató elkezdésére is a hírcsatorna munkatársai adták meg a jelet a honatyának. Rubovszky ezt követően – Simon új vagyonbevallásával kapcsolatban – elmondta még, hogy az ahhoz csatolt levélben az érintett ex-képviselő azzal indokolta a részletes magyarázat újbóli hiányát, hogy a vagyonnyilatkozati kérdőíven nem szerepel erre megfelelő rubrika.

„Szívesen elszámolok az erre felhatalmazott szervezet előtt” - idézte a KDNP-s bizottsági elnök a Simon által megküldött levelet. Rubovszky hozzátette: ezt követően telefonon hívta fel az ex-szocialista politikust, jelezve neki, hogy a hatályos törvények szerint köteles a mentelmi bizottság előtt nyilatkoznia a felmerülő kérdésekre. A kormánypárti elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Simonnak erre keddig, a vagyonvizsgálati eljárás keretében még van ideje.

Rubovszky kérdésre válaszolva elmondta még, ha hivatalos formában is beérkezik Simon Gábor képviselői lemondó levele az Országgyűlés elnökéhez, akkor az egész vagyonvizsgálat eljárás okafogyottá válik.

A testületi ülésen egyébként a bizottság fideszes és jobbikos tagjai vettek csak részt, a szocialista és LMP-s politikusok nem. Lapunk megkereste a mentelmi bizottság szocialista alelnökét, a névrokon dr. Simon Gábort is, hogy megtudja: miért maradt távol a testületi üléstől. A politikus kérdésünkre azt mondta: eredetileg szerdára hívták össze a bizottságot, majd Simon lemondó közleménye után – szerinte szokatlan módon – egy újabb tanácskozást hívtak össze hétfőre, amelyen egyéb elfoglaltság miatt már nem tudott részt venni.

A frissített bevallás

Simon Gábor frissített vagyonnyilatkozata röviddel a bizottsági ülés után elérhetővé vált a parlamenti honlapon. Az első verzióban az értékpapíroknak fenntartott részen hatmillió forint PAKAL (azaz Pioneer Magyar Kötvény Alap) szerepel, félmillió névértékű Allianz biztosítás, egymillió névértékű biztosítás az Unionnál és újabb félmillió a Fundamenta lakáskasszánál, azaz összesen: nyolcmillió forint.

Az új vagyonbevallásban már ennél jóval több tétel szerepel: a PAKAL jelölés alatt például máris nyolcmillió a hat helyett, az Allianz biztosításnál nem félmillió, hanem négyezer euró, azaz mai árfolyam másfél millió forint olvasható, az Union biztosítás mellett pedig egymilliós névérték helyett 6,2 millió forint szerepel. A Fundamenta lakáskassza is az új bevallás szerint jóval értékesebb: ötszázezer forint helyett 1,3 millió forintos. Újabb tétel a megtakarítások között egy ötszáznyolcvanezres Hungária életbiztosítás, egy négymilliós OTP befektetési alap és egy ötmilliós OTP kincstárjegy.

Az újabb bevallásban tehát a megtakarítások összege immár nem nyolcmillió, hanem közel huszonhétmillió forint. Simon Gábor szintén módosított korábbi bevallásához képest a számlakövetelések összegével kapcsolatban: az első verzióban 5,5 millió forintot és 3,5 millió forintnyi devizát vallott be, a frissebb bevallásban már 9,2 millió forint és 1,3 milliónyi devizaalapú megtakarítás szerepel. Míg az eredeti nyilatkozatában olvasható volt egy „egyéb szerződés alapján fennálló” ötmilliós pénzkövetelésről, addig a frissített bevallásában ez a rubrika már üresen maradt.

Ugyancsak érdekes, hogy korábban tizenkétmilliós tartozást írt be a bevallásába, amellyel állítólag magánszemélyeknek tartozik, az új vagyonnyilatkozatban ez már húszmillióra módosult és bekerült egy kétszáznegyvenezres banki tartozás is, amely korábban nem szerepelt a dokumentumban. Az állítólagos, közel negyedmilliárdos osztrák vagyon ezen számokban nem, vagy csak minimális részben fedezhető fel.