Tisztelt Miniszter Úr! Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként tájékoztatlak, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadászat a mezőgazdaság többi ágazatához hasonlóan súlyos problémákkal küszködik, melyből a kivezető utat mielőbb meg kell találnunk - kezdi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek írott levelét az egylet elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyttes, a KDNP elnöke. Majd így folytatja: "Az elmúlt év szélsőséges időjárása, a folyamatos árvizek, belvizek az apróvadas területek vadállományát szinte teljesen tönkretették, az apróvadállománnyal tehát mennyiségi, a nagyvadállománnyal pedig minőségi gondok vannak. A közel 1400 vadgazdálkodási egység többsége veszteséggel gazdálkodik, az ágazat fenntartásához az 56.000 magyar vadász jelentős közösségi munkája és anyagi erőforrása nagyban hozzájárul.

Vissza kell állítani a Vadgazdálkodási Alapot, meg kell teremteni hozzá a forrásokat. Ehhez legalább 650 millió forint szükséges a tárca költségvetésén belül. Korábban közel egymilliárd forint volt ez az összeg. A vadvédelmi hozzájárulás megszüntetésével 800 millióra csökkent. 2005-től kezdődően tovább csökkent és 2010-ben már csupán 10 millió forint állt rendelkezésre az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetéséhez. A vadgazdálkodás bevételeiből évente mintegy 650 millió forintot kellene a vadgazdálkodás támogatására fordítani, ennek elsődleges célja az apróvadállomány fejlesztése, konkrétan kidolgozott pályázati rendszeren keresztül."

Semjén Zsolt konkrét javaslatokat is tesz. A vadgazdálkodók gazdálkodásának segítése céljából azonnal meg kell oldani a vadhús belföldi forgalmazásának egyszerűsítését, a „vadhús rendelet" módosítását, pl. osztrák, német, svéd és angol példákat figyelembe véve. A vadhúsforgalmazást a mezőgazdasági kistermelők áruinak értékesítéséhez hasonlóan kell kezelni és a vadhúst, mint fehérjedús és olcsó élelmiszert, be kell vonni a közétkeztetésbe. Ez pedig úgy lehetséges, ha a termelő a rendeletben szabályozottaknak megfelelően közvetlenül értékesítheti a termékét.

Felül kell vizsgálni a vadászható és nem vadászható fajok listáját is - írja Semjén, aki szerint "az erdei szalonka tradicionális tavaszi vadászatát vissza kell állítani." Lehetővé kell tenni a nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt vadászatát is. Monitoring program keretében fel kell mérni a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát, melynek eredményei alapján átértékelhető lenne ezen fajok vadászhatóvá tétele is. A monitoring program keretein belül korlátozott hasznosításra is sor kerülhetne a zöldhatóságokkal történő egyeztetés után.

Ezen fajok vadászhatóvá tétele jelentős gazdasági hozadékkal is bírna a vadászati túrizmus fejlesztése során. Megnövekedne a külföldi vadászok érdeklődése, mely szálláshelyek, éttermek, vadászatszervező irodák részére is bevételt jelentene.

Szerepel még a semjéni programban a ragadozó madarak gyérítése mellett az egerészölyvre, a galambászhéjára, a barna rétihéjára és a hollóra vonatkozó vadászati javaslat is). Semjén szerint "meg kell változtatni a vadak trófeáinak behozatali szabályait is. A jogszerű elejtést dokumentáló külföldi igazolással történő, a határátlépéssel egyidejű bejelentés legyen elegendő a behozatalhoz."

Tisztelt Miniszter Úr! A teljesség igénye nélkül a fentiekben vázoltuk azokat a legsürgősebb, legszükségesebb és legfontosabb feladatokat, témaköröket, amelyek a következő fél évben, illetőleg folyamatosan megoldásra várnak - fejezi be levelét a miniszterelnök-helyettes. Mindehhez kérjük megértő támogatásodat, ugyanakkor az érdekképviseletek részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdasági és az 56.000 vadász számára közérzetjavító intézkedéseket hozzunk, mely egyúttal javítja és visszaállítja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jó hírnevét. Budapest, 2011. január 18. Köszönettel: Dr. Semjén Zsolt
elnök."

A mellékelt dokumentumot az alábbi linken meg lehet találni.

"Ön madár- és emlősfajok pusztítására tett javaslatot"

Gera Pál természetvédelmi aktivista az interneten lelte föl Semjén levelét. Tollat ragadott, s arra kérte a vadászati védegylet elnökét, vonja vissza javaslatait.

Tisztelt Elnök Úr! - kezdi levelét. - Magyar állampolgárként fordulok Önhöz nyílt levelemmel. Teszem ezt évtizedekig tartó közvetve és közvetlenül a természetvédelemben eltöltött aktivistaként, aki viszont ma már visszahúzódó szemlélőként figyeli mindazt, ami az élővilág oltalma érdekében történik hazánkban.

Kedvtelve fogadtam, amikor a nemzeti konzultáció keretén belül kikérték az emberek véleményét arról, szerepeljen-e az új alkotmányban az, hogy kötelességünk megőrizni a Kárpát-medence élővilágát, annak sokszínűségét...Ez valóban előremutató, a körülöttünk élő növény- és állatfajok, valamint azok élőhelyeinek valós megőrzését segítő akarat kinyilvánítása.

Gera Pál ezután hangot ad mélységes csalódásának. "DDöbbenten szembesültem olyan felvetésekkel, indítványokkal, amelyek messze nincsenek köszönőviszonyban a tervezett új alkotmány fent nevezett tételével, vagyis az élővilág elkötelezett megvédésével... Ön madár- és emlősfajok pusztítására (vadászhatóvá tételére) tett írásbeli javaslatot. Ez, tisztelt Elnök Úr, mindazoknak az arculcsapása, akik komolyan vették az alkotmányozási folyamatot, akik évtizedeken keresztül annak érdekében dolgoztak, hogy minél többet megőrizzünk hazánk élővilágának sokféleségéből, de annak a közel hatvanezer vadásztársasági vadásznak is semmibe vétele, akik nevében megtette nyilatkozatát. Kizárólag egy szűk önérdekű, üzleti akaratból érvelő elit kiszolgálására fogalmazta meg a levelét és nem azon vadászok szempontjai alapján, akik vadász létükre nem a lövöldözést, a pusztítást tartják a legfontosabbnak. Miről van szó?

Gera Pál megkérdi, mi alapján jelenti ki (Semjén), hogy a nyári lúd, a kanadai lúd, a barátréce, a menyét, a nyuszt, stb. létszáma lehetővé teszi a vadászhatóságukat? Ki, hol, mikor és milyen szakmai paraméterek alapján vizsgálta ezt? Különben is miért kell vadászhatóvá tenni őket? A két említett menyétfélére vonatkozóan az elmúlt egy évben több tanulmány, kezdeményezés is született (a többi menyétfélével egyetemben), és azokra egyetlen alkalommal sem válaszolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet, de még az Országos Magyar Vadászati Kamara sem holott az indítványokat rendre megkapták. Ezek után, miközben komoly szakmai grémium dolgozott és dolgozik e ragadozó emlőseink minél alaposabb megismerésén bosszantó az Önök eljárása. Kérem, avasson be a titokba, amit oly sokan - igaz nem avatott vadászok - nem tudunk: mi indokolja e menyétfélék pusztíthatóságát? Én csak egyetlen válaszra tudok gondolni: a tudatlanságból táplálkozó félelem tőlük, a megvetésük és az irántuk érzett tehetetlen gyűlölet inspirálja az irthatóságukat (élek a gyanúperrel: esetükben egyértelműen az irtás a valós cél.

Tisztelt Elnök Úr! - fejezi be levelét az aktivista - tisztelettel arra kérem Önt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza az említett levelében fentebb citált felvetéseit, javaslatait. Kérem, legyen párbeszéd az eltérő értékrendű szakmai közösségek képviselői között, ne diktátumok szülessenek."