Semjén tovább írta Márfi Gyula levelét
A Magyarországgal szemben megfogalmazott vádak nem elhanyagolható részben gazdasági érdeksérelmek vezette, politikai köntösben jelennek meg - írta Semjén Zsolt a David Baer amerikai professzornak címzett, a távirati irodához kedden eljuttatott levelében. A professzor korábban az állami intézmények függetlenségét féltette nyílt levélben, és különösen az egyházügyi törvényt találta aggasztónak.
Magyarország ellen ideológiai és politikai támadás zajlik elsősorban az új alaptörvényben megnyilvánuló keresztény értékek miatt - írta Semjén Zsolt, megjegyezve: az említett nyugati, európai demokratikus értékek hagyományait őrző országok alaptörvényei nem deklarálják Európa keresztény gyökereinek elismerését. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádak nem elhanyagolható részben gazdasági érdeksérelmek vezette, politikai köntösben jelennek meg. Az új alaptörvényt azok kifogásolják, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Hozzátette: az Orbán Viktor vezette magyar kormány nemzeti érdekeket előtérbe helyező politikája érdeksérelemmel járt számukra, ezért minden rendelkezésükre álló eszközt megragadva, nemzetközi fórumokon vesznek elégtételt. Szerinte ugyanezen érdeksérelem indította el a médiatörvény ellen folytatott "nemzetközi lejárató kampányt is."
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese rámutatott: az új alaptörvény olyan keresztény értékeket foglal magában, mint a házasság - férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött értékközösség - védelme, a család, gyermekek fokozott védelme, illetve a magzat védelme a fogantatástól kezdve. A vallásszabadsággal, az egyházakkal és vallási közösségekkel, azok működésével kapcsolatban tájékoztatják a professzort, hogy az általa említettekkel ellentétben Magyarországon a vallásszabadságot, a hitélet szabadságát senki, semmilyen formában nem korlátozza. Aki ilyet állít, az nem ismeri sem a magyar alkotmányt, sem a törvényeket, de a magyar embereket sem - fogalmazott Semjén Zsolt, aki felidézte az 1956-os forradalmat, és azt, hogy Magyarország hatalmas áldozatokat hozott a szabadságért.
A KDNP elnöke kiemelte: a vallás legnagyobb üldözői mára a lelkiismereti szabadság védelmezőiként tüntetik fel magukat, mert ma ez áll érdekükben, s a Magyarországot érő nemzetközi politikai támadásokhoz ők adják itthonról a muníciót. Kitért arra is, hogy vannak olyan - jól láthatóan idegen érdekeket szolgáló magyar képviselők, akik nemzetközi fórumokon nem állnak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett, itt is jól érezhető, hogy megbízóik multinacionális érdekeinek sérelmét igyekeznek megtorolni.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek, az egyházak önállóak, az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre, az új törvény a kisebb egyházak számára is lehetővé teszi az egyházi státusz megszerzését, de ha a feltételeknek nem tudnak eleget tenni, már 10 fő jogi személyiséggel rendelkező vallási egyesületet alapíthat.
Korában magyarországi intézkedésekről szállt vitába Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek David Baerrel, a Texasi Lutheránus Egyetem teológia- és filozófiaprofesszorával a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján közzétett nyílt levelekben. A Facebookon Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő is beszállt a vitába.
David Baer félti az állami intézmények függetlenségét, szerinte a sok kétharmados törvény összeférhetetlen a demokrácia nyugati értelmezésével, és különösen aggasztó az egyházügyi törvény. Márfi Gyula úgy látja, Magyarországon nem sérül a vallásszabadság, s szükség volt az új egyházügyi törvény elfogadására. A professzor kiemelte: "az Orbán-kormány ma már messze túllépett azon a határon, amely Nyugaton politikailag elfogadható". Megemlítette, hogy amikor a Fidesz másodszor került hatalomra, reménykedett, hogy "az ország újra egyensúlyba kerül", de reményei dacára az Orbán-kormány intézkedéseit "először meglepetéssel, aztán kiábrándulással, és végül megdöbbenéssel" fogadta.
Márfi Gyula nemrégiben közzétett, a teológus által megfogalmazottakra reagáló nyílt levelében leszögezte: "Magyarországon ma mindenki olyan vallást gyakorol egyénileg is és közösségben is, amilyent akar". Hozzátette, az egyes egyházak elismerésének csak az egyházak állami támogatásával kapcsolatban van jelentősége, itt viszont azokat részesítik előnyben, amelyek "jelentős mértékben hozzájárultak az ország fennmaradásához, illetve amelyek tevékenysége társadalmilag kiemelten hasznos". A veszprémi érsek arról is írt, "a bíróság az elmúlt 20 évben meggyőzően bizonyította, hogy az egyházak nyilvántartásba vételére alkalmatlan.
Gyurcsány Ferenc azt írta Márfi Gyulának: a pártállami diktatúra elkötelezett kiszolgálóinak ostorozása visszatetsző egy olyan egyházi méltóság részéről, akinek egyháza semmit nem tett annak érdekében, hogy feltárja a pártállami diktatúrával való együttműködés mai napig titkolt, leplezett világát, amely egyház nem kívánt szembenézni azzal a ténnyel, hogy soraiban az egykori állambiztonsági rendszer által beszervezett, vele együttműködő ügynökök sora szolgált". Kerék-Bárczy Szabolcs a Szabadság és Reform Intézet ügyvezető igazgatója szintén a Facebookon azt írta: a független magyar igazságszolgáltatásban még ma is számos olyan ember dolgozik, aki a kommunista rendszer idején elkötelezett kiszolgálója volt a pártállami diktatúrának és tevékenyen részt vett egyházellenes, koncepciós perekben. Súlyos kijelentés, mely konkrét példák nélkül önmagában minősíti a bírói kart, és alkalmas a függetlenségének csorbítására. Főpaptól különösen álszent a függetlenség aláásásának logikájával úgymond védeni a függetlenséget - fogalmazott.
