Semjén békés együttélést hirdet
Főleg a készülő egyházi törvényről kérdezték az újságírók Szászfalvi László államtitkárt, aki viszont inkább az eredetileg meghirdetett témáról, a többnapos gödöllői tanácskozásról akart beszélni sajtótájékoztatóján.
A "Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd" címet viselő konferenciát a hét közepén tartják, kapcsolódva Magyarország uniós elnökségéhez. A rendezvény "kiemelt célkitűzéseként" az államtitkár a három világvallás társadalomformáló szerepének, a vallásszabadság érvényesülésének, az egyház és az állam közötti párbeszéd megvalósulásának áttekintését említette, valamint annak tanulmányozását, hogyan lehet előmozdítani az egyházak békés együttélését az államigazgatás közreműködésével.
A konferenciát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitja meg, a kormány részéről Szászfalvi is köszöntőt mond. A tanácskozás végén záródokumentumot adnak ki.
Ami az egyházakról szóló törvényt illeti, az államtitkár igyekezett kevés konkrétumot mondani. Végleges javaslat még nincs, folynak az egyeztetések, de - ha minden igaz - már nem kell sokáig várni: a tervek szerint a parlament a nyári rendkívüli ülésszakban elfogadja az új jogszabályt. Az államtitkár azért is óvott a találgatásoktól, mert a sajtóban szerinte téves közlések, dezinformációk is megjelentek.
A kormány azért szeretné szigorítani a törvényt, hogy csak a valóban hitéleti tevékenységet végző, már bizonyított vallási közösségek kaphassák meg az egyházi státuszt. Szászfalvi áprilisban úgy nyilatkozott: a jelenleg háromszáz egyház száma a jogszabály elfogadása után becslése szerint jóval száz alá fog csökkeni. Előfordulhat, hogy csupán negyven-ötven marad meg. A többiek egyesületként folytathatják.
Kérdésünkre, hogy a készülő tervezetnek melyek a leginkább vitatott pontjai, az államtitkár az egyházak regisztrációjának ügyét hozta fel példaként. De ezen kívül is akadnak nyitott kérdések: mindenekelőtt ilyen az úgynevezett "történelmi egyház" kategóriájának létrehozása. Szászfalvi László érzékeltette, hogy az az elképzelés, amely 25 ezres létszámhoz kötötte volna a történelmi egyházak elismerését, egy korábbi változatban szerepelt, és már nem feltétlenül érvényes.
Információink szerint még az sem dőlt el, hogy külön jogi kategóriaként egyáltalán megjelenik-e a törvényben a "történelmi egyház" kifejezés.