A katolikus egyház képviselői megállapodtak az állammal abban, hogy október 31-ig a legfontosabb kérdésekben konkrét, szövegszerű eredményre jutnak - erről Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszélt a testület ülése után.

A kormányfőhelyettes az ülés után azt mondta: az oktatási törvénytől kezdve a szociális törvényen át úgy alakítják át a jogszabályokat, hogy az megfeleljen az egyenlő finanszírozás követelményének.

Mint kiemelte: törvényileg biztosítják, hogy a jövőben ne lehessen diszkriminálni, ezek szerint ha az egyházi intézmények közfeladatot vállalnak át, akkor az önkormányzatiakkal azonos finanszírozást kaphassanak.

"Az egyházi közfeladatot átvállaló intézmények, legyenek azok iskolák, kórházak, szociális intézmények, közgyűjtemények, olyan állami támogatást kaphassanak, mint a hasonló feladatot ellátó önkormányzati intézmények. Nem csak a múlt tekintetében kell jóvátenni a diszkriminációt" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy, az előző kormány a jogállamot sértő módon nem tartotta be a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti diplomáciai megállapodást és az ebből következő törvényeket. Mint felidézte: az Állami Számvevőszék által is megállapított módon komoly tartozás halmozódott fel, különösen az iskolák tekintetében.

Szólt arról, hogy a kormány azokat az összegeket, amelyeket az egyházi kórházak jogellenesen nem kaptak meg, már rendezte egy kormányhatározattal. Ugyanakkor az oktatás területén, az ÁSZ által is megállapított módon nem fizette ki a juttatásokat, s ezzel megkárosította az egyházi iskolába járó gyermekeket és tanárokat az önkormányzati iskolákhoz képest is. Ezeket adósságként az új kormány is elismeri - erősítette meg Semjén Zsolt, hozzátéve: ezek visszafizetésének ütemezéséről meg fognak állapodni.

Erdő Péter azt mondta: a katolikus egyház képviselői megállapodtak az állammal abban, hogy október 31-ig a legfontosabb kérdésekben konkrét, szövegszerű eredményre jutnak.

Ennek alapján lehetőség lesz arra, hogy a következő esztendőt már ezeknek az eredményeknek megfelelően kezdjék el - fogalmazott.

Természetesen mindvégig figyelembe vették, és ezek után is figyelembe veszik az ország lehetőségeit és helyzetét, mert az egyház szolidáris a társadalommal - tette hozzá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke.

Erdő Péter "igen bátorító kezdetnek, egy folyamat újrafelvételének" nevezte a szentszéki-magyar vegyes bizottság keddi ülését. Mint mondta, "sokszor előfordul, hogy nagyon fontos témákat érintünk, nagyon fontos kérdésekben egyet is értünk, de mire eljutunk oda, hogy a gondolatból valódi tett legyen, sok idő eltelik. Abban bízunk, hogy ez alkalommal ez nem így lesz."

Juliusz Janusz apostoli nuncius a sajtótájékoztatón örömének adott hangot, hogy újrakezdte munkáját a vatikáni-magyar vegyes bizottság. A testület összehívását ő már 2004-ben kezdeményezte, de az "különböző okok miatt sokáig nem ült össze". Mint fogalmazott, "most végre sikerült összeülnünk, áttekintettük mindazt, ami eddig elmaradt".

Vatikán magyarországi nagykövete közölte: "derűsen és bizalommal tekintenek a következő munkálatok elé".

A vegyes bizottság létrehozását a magyar-vatikáni megállapodás rögzíti. A paritásos bizottság társelnökei Semjén Zsolt és Juliusz Janusz apostoli nuncius. A testület magyar tagjai: Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára, Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának dékánja.

A katolikus egyházat Juliusz Januszon és Erdő Péteren kívül a testületben képviselik: Ternyák Csaba egri érsek, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Pápai Lajos győri megyés püspök, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, Mohos Gábor, az MKPK titkára, Écsy Gábor, a Magyar Katolikus Karitász országos igazgatója, Radnay József, a PPKE professzor emeritusa.

A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kötötte meg Magyarország és az Apostoli Szentszék, az Országgyűlés 1999-ben ratifikálta. A szerződés meghirdetett célja a magyarországi római katolikus egyház független működésének biztosítása volt.