Mindenki akarjon dolgozni - ezt tartja a legfontosabbnak a szociális miniszter a Népszavának adott interjújában. Nagyon jó interjú, tele empátiával és olyan tapasztalatokkal, amelyeket csak a nők tudnak szavakba önteni. Szűcs Erika szerint a 13. havi nyugdíj módosítása azért szükséges, hogy a középkorúk biztosan kapjanak később ellátást, a családi pótlék változtatásával pedig a szegényekhez jut több támogatás.

Az interjú legfontosabb megállapításai az egyén és a társadalom zavart viszonyaira vonatkoznak. Több fontos megállapítást is idézünk.

"Ami most van, messze nem a világ vége, ennél sokkal rosszabb is volt és sokkal jobb is lesz... A rendszerváltás az életszínvonalat illetően válságos időszak volt, hiszen megszünt másfél millió munkahely. Abban az időben egy miskolci bankban dolgoztam. Hirtelen, egyik napról a másikra 30 ezer munkahely szívódott fel, az elbocsátottak minden nap jöttek hozzám segítséget kérni. Amíg nem tanultam meg kezelni a helyzetet, kis híján összeroppantam a teher alatt....Akkor az ország egyik részének volt hite, lelkesedése és úgy gondolta, megéri az áldozat. Úgy érzem, hogy ma, 20 évvel a rendszerváltás után sokkal kritikusabb a magyar társadalom, mert nagyon sok várakozás nem teljesült. De az a gond, hogy a többség nem keresi értelmesen, racionálisan ennek az okait....

Már a 80-as évek legvégén is jellemző volt az a gondolkodás, hogy meg lehet osztani az élet kockázatait és hasznait úgy, hogy a haszon csak az egyéné, a kockázat és a kár viszont a közösségé legyen. Nagyon nehéz megértetni, hogy az ember mindenekelőtt saját magára számíthat. A lehetőségeket ki kell használni, ami időnként nehézségekkel is jár...

(Sokan) nem tanulták meg, hogyan segíthetnek magukon, hogyan lehet egy rossz élményt olyan erőforrásnak tekinteni, amiből tanulni lehet. A válságkezelésnek is az a legfontosabb feladata, hogy ne a pénzeszközöktől várják a megoldást. Mert hiába van pénz, ha nincsenek rendszerek, amelyekkel időben be lehet avatkozni a sorsokba. Ezért gondolom, hogy nem az emberek a hibásak, hanem a rendszerváltás után felépített Magyarország. Nem gondoltunk azokra, akik a rendszerekbe nem tudnak bekerülni, vagy kiesnek onnan. Most azt látom, hogy óriási a pánik és az ijedtség. Tavaly év végén még nagyon magabiztosak voltak az emberek, most meg a valóságosnál is nagyobbnak érzik a bajt. Van egy nagyon kedves fiatal barátom, aki vidéken pályázatírással foglalkozik. Azt mondja, hogy soha életében ennyi munkája nem volt, mint most. Elözönlötték a vállalkozások, hogy munkahelymegőrző támogatási pályázatokat írassanak. Novemberben a vállalkozások foglalkozási várakozásain még nem látszott az, ami most van Magyarországon. A fogyasztók viselkedésén még karácsonykor sem látszott a pánik. Lovas nemzet vagyunk, hol a ló egyik oldalára, hol a másikra esünk.

Megszűnhet a étkezési csekk, de jól járnak az evások, írja elemzésében a Hírszerző. Az adórendszer átalakítását érintő javaslatok Magyarország versenyképességét nem fogják érdemben javítani. Lesznek, akik jobban járnak, de például az evásokkal szemben az egyéni vállalkozók a rövidebbet húzzák. Jobban járhatnak a havi 150 ezer forintot keresők. Értelmetlenné válhat a népszerű cafeteria-rendszer. Adószakértők szerint igen sok a homályos pont a miniszterelnök adócsomagjában - nem véletlenül. Csak az a biztos, hogy a reform megint elmarad.