A koncepciót két hete adta le a cég a nemzetgazdasági tárcának és a Miniszterelnökségnek – értesült az [origo]. A cég vezérigazgatója szerint "tűzoltásra" kaptak felkérést, miközben a megbízó elfelejtette közölni velük, hogy két, időközben hozott kormányintézkedés miatt a koncepciótól várt megtakarítások többszörösére van szükség a BKV megmentéséhez. 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól decemberben elnyert, kiegészítéseivel együtt több mint 2 milliárd forintos keretszerződés első érdemi megbízásaként dolgozta ki a Századvég Gazdaságkutató a BKV finanszírozási reformját tartalmazó koncepciót, amely az újonnan bevezetendő közműadóról vált ismertté az elmúlt napokban.

A Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója, Fürjes Balázs Zoltán a javaslatcsomaggal kapcsolatban megerősítette az [origo] értesülését, miszerint a cégnél egy ötfős szakértői csapat mindössze két hetet kapott a reformkoncepció összeállítására.

"A BKV hitelezéséhez szükséges állami garanciavállaláshoz, valamint az új közszolgáltatási szerződés aláírásához szükséges döntések szoros határidőt diktáltak. A két hét így csak a tényfeltárásra, a probléma strukturálására és a felmerült megoldási javaslatok sorba rendezésére adott lehetőséget" – magyarázta a vezérigazgató, elismerve, hogy a szakértők az időhiány miatt nem saját javaslataikból, hanem a főváros, illetve egyes szakértők korábbi felvetéseiből, régebbi tanulmányokból, valamint újságcikkekben, politikusok nyilatkozataiban elhangzott információkból állították össze és egészítették ki elemzésekkel a koncepciót.

A válságterv végül hat konkrét, bevételi és bekerülési összeget is tartalmazó intézkedést és több számítások nélküli alternatívát kínált a BKV finanszírozási gondjainak enyhítésére. A javaslatok válogatási szempontja a vezérigazgató szerint az volt, hogy a nagyjából harminc javaslat közül a teljesen irreálisakat – például a januárban felvetődött havi tízezer forintos útdíj ötletét – kiszűrték, aztán kirostálták azokat is, amelyek az Európai Unió várható tiltakozása (pl. az iparűzési adó alapján számított ún. közlekedési adó bevezetése) vagy az ellenérdekeltek lobbija miatt (pl. a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztás újraszámolása vagy az agglomerációs települések bevonása a finanszírozásba) lettek volna megvalósíthatatlanok.

A fennmaradó javaslatok között ennek ellenére több olyan is maradt, amelyben nincs konszenzus: a helyi közlekedés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésétől és a 2013 második félévétől bevezetendő dugódíjtól (behajtási díjtól) például egyaránt nagyjából 10 milliárd forintot vár a javaslat, előbbit azonban a koncepciót véleményező nemzetgazdasági tárca ellenzi a kieső költségvetési bevétel miatt, míg utóbbit a főváros tartja megvalósíthatatlannak a kitűzött határidőre.