Rövidre szabott államfői pályafutása során Schmitt Pál mindvégig kimutatta elkötelezettségét a kereszténység iránt. Köztársasági elnökként egyik első külföldi útja a pápához vezetett: hivatalba lépése után alig több mint egy hónappal, 2010 szeptemberében fogadta XVI. Benedek a nyári rezidenciáján.

Még ugyanebben a hónapban Schmitt Pál a Sándor-palotában vendégül látta a diplomáciai testület tagjait. Kifejtette, hogy azért is látogatott el a Vatikánba, mert úgy gondolja, a katolikus egyház olyan értékeket képvisel, amelyek segíthetnek a „morális és spirituális válságban” lévő magyaroknak. A diplomaták nevében az akkori nuncius (vatikáni nagykövet) mondott beszédet. Juliusz Janusz üdvözölte, hogy a magyar államfő kiáll a keresztény értékek fontossága mellett.

A katolikus egyházzal kapcsolatos egyéb programjai közül kiemelkedik, hogy 2011 májusában, a Vatikánban másodszor is találkozott a pápával: Schmitt Pál magyarországi látogatásra invitálta XVI. Benedeket. (Más kérdés, hogy a lehetőség már 2006 végén, Sólyom László elnöksége idején – és azóta többször is – felmerült. A német pápa azonban mindmáig nem jött Magyarországra, annak sincs jele, hogy egyáltalán szándékában állna.)

Schmitt Pál plágiumbotrányáról még a KDNP-ben is megoszlanak a vélemények. Előzőleg Szalma Botond budapesti elnök kifejezetten a keresztény erkölcsre hivatkozott, amikor a párt hivatalos álláspontjával dacolva a köztársasági elnök lemondását sürgette. És egyúttal azt is kinyilvánította, hogy az államfőt esetleg követhetnék azok a politikusok, akik az igazság feltárása helyett az ügy eltussolásában mesterkedtek.

Válaszként a KDNP fegyelmi eljárást indított a budapesti elnök ellen. Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) elnöke közleményt adott ki arról, hogy a történések nem a köztársasági elnök disszertációjáról szólnak: valójában „idegenszívű hazaárulók” folytatnak egy „erőszakos kisebbség tagjaiként” gyűlöletkeltő kampányt. A SOTE rektora és szenátusa döntéseit pedig – így Osztie Zoltán – „politikai indíttatású anarchista csoport irányítja”. (A plébános amúgy tudni véli: a Milla aktivistáit azért pénzelik külföldről, hogy „anarchista akcióikkal belülről bomlasszák országunkat”.)

Osztie Zoltán egy jelentős, az egyház holdudvarához tartozó keresztény értelmiségi szervezet vezetője, de eszmefuttatása nyilvánvalóan nem tekinthető hivatalos egyházi álláspontnak.

A katolikus tanításokból kiindulva az egyház vezetői, a püspöki kar tagjai természetszerűleg fenntartják maguknak a jogot, hogy véleményt mondjanak közéleti, politikai kérdésekről. A közelmúltban például több méltóság is védelmébe vette a fideszes kormányt a „hazánk ellen irányuló külső támadásokkal” szemben.

A köztársasági elnök hónapok óta tartó plágiumügyét illetően még nem került nyilvánosságra püspöki állásfoglalás. Talán majd most. A híveket és a közvéleményt feltehetően érdekli, hogy a püspökök szerint a botrányos körülmények között távozó, magyarázkodásaiban rendre ellentmondásokba keveredő (volt) államfő magatartása mennyiben felel meg a keresztény értékrendnek.

Schmitt Pál mindenesetre a lemondását bejelentő parlamenti beszédének végén Isten áldását kérte Magyarországra.