Schmitt Pál költözhet augusztus 6-án a Sándor-palotába. Az Országgyűlés titkos szavazáson 263 szavazattal köztársasági elnöknek választotta, mégpedig az első fordulóban - ezt Lezsák Sándor parlamenti alelnök jelentette be. Vagyis a Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői, Orbán Viktor elvárásának megfelelően fegyelmezetten voksoltak a titkos szavazáson. Balogh András 59 szavazatot kapott, a szocialisták voksoltak rá.

Schmitt Pál köztársasági elnökjelölt beszéde után a köztársasági elnökválasztás napján a PArlamentben. 2010.06.29.

A fanfárok felhnagzása és a történelmi zászlók bevonulása után Schmitt Pál ünnepélyes esküt tett, aláírta az esküokmányt, aztán a díszpáholyban felkereste a mostani államfőt, Sólyom Lászlót és kezet fogott vele. Ezt követően fogadta a parlamenti patkóban a gratulációkat.

Nem kívánok a kormányzás törvényalkotási lendületének a gátja lenni, de nem leszek tekintettel arra, hogy melyik párt vonatkozásában kell élnem elnökként alkotmányos felhatalmazással - talán ez volt a legfontosabb mondata megválasztása előtt Schmitt Pálnak. Az új köztársasági elnök lemond párttagságáról, de "kialakult világnézetéről nem", amit megfogalmazása szerint a nemzet szolgálata, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus, a polgári értékrend határoz meg.

Schmitt Pál értékrendjének kialakításában alighanem sokminden játszhatott közre - legalábbis életútját elnézve. Az 1942-ben Budapesten született Schmitt Pál ugyanis meglehetősen széles ívű karriert futott be, mire idáig eljutott.

A Vörös Meteortól Münchenig

Schmitt Pál 1955-ben kezdte párbajtőrvívói pályafutását a Budapesti Vörös Meteorban, illetve annak jogutódjában, az MTK-VM-ben. 1960-ban érettségizett. Pályafutása alatt kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965-ben hívták meg a magyar vívó-válogatottba. Közben felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakára, ahol 1965-ben szerzett diplomát.

Első nemzetközi sportsikerét 1967-ben érte el, amikor a párbajtőr csapattal világbajnoki bronzérmes lett. Az 1968-s mexikóvárosi olimpián aranyérmet nyert a párbajtőrcsapat tagjaként. 1970-ben csapatvilágbajnok, amely sikerét 1971-ben meg tudta ismételni. Legnagyobb egyéni sikere a Világkupa-győzelem volt 1971-ben. Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet.

A Hungarhotelstől a NOB-ig

A sportkarrier egyengetése mellett Schmitt Pál főleg a vendéglátóiparban dolgozott: diplomájának megszerzése után a Hungarohotels Vállalatban kapott állást szállodai munkatársként, 76-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. 1981 és 83 között a Népstadion és Intézményei főigazgatója volt. Ezt követően ismét a sport vált meghatározóvá: a Magyar Olimpiai Bizottságban választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett.

1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke is volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1999-ben a NOB protokollfőnökévé választották. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére átvette az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért" díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek. A World Olympians Association (Olimpikonok Világszövetsége) elnöke volt 1999 és 2007 között.

A sporthivataltól  az MSZP-ig

1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban.  Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, később 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1997-ben, négyéves megbízatásának lejártával hívták vissza mindkét helyről. 1998-ban megbeszélést kezdeményezett a Magyar Szocialista Párttal, felajánlva, hogy a párt képviseletében indul a budapesti főpolgármester-választáson.

Még ebben az évben kiküldték Bernbe, úgyszintén nagyköveti rangban (1999-ben akkreditálták Liechtensteinbe is). Kovács László akkori külügyminiszter 2002-ben hívta vissza, miután Schmitt bejelentette, hogy indul Budapest főpolgármesteri tisztségéért. Formálisan független jelöltként indult, de ténylegesen az akkori parlamenti ellenzék két pártja, a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. A második helyen végzett a Szabad Demokraták Szövetsége által indított Demszky Gábor mögött.

A Fideszből Brüsszelbe

2003-ban bejelentette, hogy belép a Fideszbe, majd ugyanebben az évben megválasztották a párt egyik alelnökévé. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagjává választották és a Fidesz EP-delegációjának vezetője lett. Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke és a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke volt. A bizottság 2007. szeptember 10-én nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban" című Schmitt-jelentést. 2007. május 19-én, miután megválasztották a 2009-es EP-választási kampány vezetőjének, bejelentette, hogy visszalép a pártalelnöki poszt iránti jelöltségtől.

A 2009-es EP-választáson ismét mandátumot szerzett. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelölte; megválasztása után, az EP eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség országos listáján indult, onnan szerzett mandátumot. Megválasztása után lemondott EP-képviselői székéről. Ezt követően a Fidesz a 2010-ben megalakuló Országgyűlés elnökének jelölte. 2010. május 14-én választották meg. Neve többször is felvetődött lehetséges köztársasági elnökként.

A nagy jelölés

Schmitt Pált hivatalosan június 23-án javasolta a Fidesz-KDNP államfőjelöltjének Orbán Viktor. A Fidesz összesen hét jelölt közül választott (többek között Sólyom László, Pálinkás József, Vizi E. Szilveszter és Áder János neve is rajta volt a listán). Azt viszont a Fidesz nem indokolta meg, hogy miért nem adtak bizalmat egy újabb ciklusra Sólyom László leköszönő államfőnek, akit annak idején még támogattak

Schmitt jelölését mindhárom párt fenntartásokkal fogadta, a leghevesebben az MSZP és az LMP ellenezte, a Jobbik végül is tartózkodva, de támogatta. A Fidesz egyébként nem indokolta meg, hogy miért nem volt számára megfelelő Sólyom László államfő, akit korábban még támogattak. Minden esetre Schmitt Pált nem lepte meg a jelölése, olyannyira, hogy már a bejelentésekor készen volt az elnöki programja (a döntés már csak azért sem lephette meg, mert Orbán Viktor állítólag már egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy őt jelöli).

Schmitt Pálnak kijutott a sikerekből: fiatalkorában két olimpiai aranyat szerzett csapatban, majd sportdiplomataként a MOB élére küzdötte magát, és maradt húsz évnél tovább. Az EP első magyar alelnöke, az Országgyűlése elnöke, és napokon belül államfő...

A hivatalos jelölés után Schmitt Pált a két legnagyobb parlamenti frakció hallgatta meg. Az államfő-jelölt mindkét eseményen szolgált meglepetésekkel: a Fidesz frakcióülésén azzal örvendeztette meg közönségét, hogy a jóistenre hivatkozott, legfontosabb missziójának nevezve, hogy legyen nemzeti összefogás. „S ha már a jóisten rám testálja az elnökséget, csinálni, bírni fogom, a feleségemmel, a first ladyvel együtt."Majd pedig közölte, hogy nem akar sem ellensúly, sem a kormány törvényalkotási lendületének a gátja lenni. Az MSZP frakció előtt pedig felkésüzletlenségével hívta fel magára a figyelmet, nem emlékezett például arra, hogy a kormánytisztviselőkről szóló törvényt - amit Sólyom László visszadobott - ő is megszavazta.

Az Országgyűlés elnöki tisztségében Schmittet Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke váltja, az őszi parlamenti ülésszak első napján.