A köztársasági elnök elmondta: meg sem fordult a fejében, hogy tizennégy évesen részt vegyen az 1956-os harcokban, október 23-án éppen egy edzésről ment hazafelé, amikor meglátta a Bem tér felé tartó tömeget, elment velük egy darabon, de amikor látta, hogy mennek a Parlament felé, jobbnak látta megfordulni és hazamenni. Hozzátette: neki a megbeszélt időpontra mindig otthon kellett lenni, hiszen még kisfiú volt, s úgy is kezelték a szülei.

Arra a kérdésre, mennyire tartja fontosnak, hogy tisztázódjon, mi is történt 2006. október 23-án, azt felelte: a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás is "végzi a dolgát" ebben az ügyben. Ami akkor történt, az minden európai normát alulmúlt, hiszen akkor a rendőrök éppen azokat támadták meg brutálisan, akik a forradalom ötvenéves évfordulójára akartak akkor emlékezni - jelentette ki, majd hozzátette: még mindig nincsenek teljesen kárpótolva a sérültek. Véleménye szerint a teljes elégtétel az emberek számára az lehet, hogy ismét békében, nyugodtan, méltóságteljesen ünnepelhetik 1956. október 23-át.

Schmitt Pál az interjúban szólt a magyarországi uniós elnökség egyik célkitűzéséről, a Duna-stratégiáról is. Mint mondta, ez a terv 11 országot fűz össze, és a terv nemcsak magában a Dunában, hanem egyebek közt a környezet védelmében, a fenntartható fejlődésben, az ivóvíz minőségében is gondolkodik. A vörösiszap-katasztrófa kapcsán rádöbbentünk, hogy milyen időzített bombák vannak körülöttünk - hangsúlyozta a környezet védelmének egy másik aktuális kérdésére is kitérve.

Az államfő közölte: nagyra becsüli a kormány határozottságát abban, ahogyan Magyarország súlyos eladósodottságát kezeli. A kormány azt képviseli, hogy lyukakat ne tömködjünk, újabb hiteleket ne vegyünk fel csak azért, hogy hiteleket tudjunk visszafizetni, hanem teremtsük meg azt a feltételrendszert, amelynek hatására a növekedés beindulhat - fogalmazott. "Mindennek az alfája és az omegája az, hogy tudjunk munkahelyeket teremteni" - tette hozzá.

Mint rámutatott, a kormány azok válláról vesz le terheket, akik az embereknek kenyeret adnak: a kis- és középvállalkozásokéról. Úgy látja, a törvények "kellő felelősséggel" születnek a parlamentben - mondta el.

Az államfő közölte: határon túli látogatásai egyfajta szimbolikát hordoznak magukban, annak jelzései, hogy két szomszédos nép a legmagasabb szinten is ápolja a jó kapcsolatot. Példaként említette meg, hogy Magyarországnak Romániával alapvető érdeke a jó kapcsolat, hiszen a két ország földrajzilag, fizikailag és mindenféleképpen egymásra van utalva.

Arra az újságírói kérdésre, milyen remény van a székely autonómiára, az államfő azt válaszolta: romániai útja során Traian Basescu elnöknek szóba hozta a magyarság helyzetét, az anyanyelven történő oktatás kérdését, a Duna-stratégiát és az autonómia kérdését is. Az államfő közölte: máshol is van autonómia, nem elszakadást akarunk, hiszen ezen már messze túl vagyunk, hanem az önrendelkezésnek egy elérhető legmagasabb fokát. Ezt részben felülről, tárgyalások után kell kérni, részben pedig az összefogás, az erő mutatása révén alulról kell kiharcolni - mondta.

"A nyelvünk a nemzeti összetartozásunk legfontosabb eleme, a magyar identitás része, ezt valahol megtiltani, az sokkal jobban fáj, mintha bármit megtiltanának nekünk" - hangsúlyozta az államfő a szlovák nyelvtörvényre utalva.

Schmitt Pál szerint Magyarország abban érdekelt, hogy minden vele szomszédos ország  az Európai Unióhoz tartozzon, lépjen be a NATO-ba, és ez a sokat szenvedett térség is a béke, a demokrácia és az együttműködés övezete legyen. Hozzátette: ilyen szempontból Magyarországnak segítenie kell, hogy Szerbia is az unió tagja lehessen, de "nekünk is lesz kérésünk, talán éppen az autonómia kérdése vetődik fel az ott élő magyarok részére".

Beszélt arról is, hogy az emberek becsben tartják, ha a köztársaság első embere valahol jelen van. Mint mondta, "a lelkesedés viszi", ezért igyekszik minél több emberrel találkozni.