Hende Csaba a több száz megemlékező részvételével tartott rendezvényen hozzátette: csak a szabadság szülhet együttműködést, az emberi méltóság tiszteletét és jólétet. "Úgy akarjuk, hogy a jövőben ne legyen helye a félelemnek az életünkben" - hangsúlyozta.

Mécsesgyújtás a kommunizmus áldozatainak emlékére

Megemlítette, hogy a Terror Háza Múzeum tíz éve kutatja a múltat, "emlékezik és emlékeztet, újabb és újabb történeteket hoz napvilágra", és "az igazság újabb és újabb részeit tárta fel (...) eddigi 4 millió látogatója előtt".

A honvédelmi miniszter szólt arról, hogy "az Andrássy út 60. jelképezi a nemzeti önfeladást is". Elmondása szerint itt tartottak fogva magyar embereket, és kínozták őket gyakran halálra. Azok követték el mindezt, akik "minden lehetséges alkalommal kéjjel árultak el mindent, ami magyar nemzeti érdek. (...) Idegen akaratot és érdeket képviseltek, szolgalelkű módon saját és elvtársaik hatalma és jóléte érdekében" - mondta.

Hende Csaba felhívta a figyelmet arra: a magyar nép a XX. században "többször is határozottan és demokratikusan nemet mondott a kommunista hazaárulókra és az ő rémuralmukra. 1945-ben, 1947-ben, 1956-ban és 1990-ben is ugyanazt az öntudatos üzenetet küldtük az egész világnak: nem kérünk idegen hatalmak diktátumaiból, sem pedig a helytartóikból".

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta: 2002 februárjában "elsőként hoztunk létre Közép-Európában egy olyan intézményt, amely szakmai elszántsággal és hitelesen dolgozta fel a XX. századi totalitárius diktatúrák természetét, tárta fel a lelket és testet pusztító szörnyűségeit. A hazugság, a tudatlanság, az embertelenség ellen vettük fel a harcot."

A főigazgató utalt arra, hogy "okos bátorság kellett ahhoz, hogy meglássuk és nevükön nevezzük a történteket és a tetteseket, elszánt bátorság kellett ahhoz, hogy megtalált igazságainkat megvédjük a hazugoktól. A terrorra nincs mentség. Az ember megalázására, megsemmisítésére nem adható felmentés - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: "nem bocsáthatunk meg azoknak, akik az embert és méltóságát veszélyeztető és pusztító rendszereket működtették, vezették, vagy támogatták. Hinnünk és tudnunk kell, hogy az ember ellen elkövetett bűntettek nem maradnak megtorlatlanul".

Schmidt Mária rámutatott: "biztos tudással és bátorsággal felvértezve kell lezárnunk a XX. századot, amely Magyarországon és Európában is a vér és a törvénytelenségek kora volt". Ez a múzeum "emlékmű, főhajtás. Erkölcsi-politikai kiállás azoknak az eszméknek a terjesztése ellen", amelyek tömeges politikai gyilkosságokkal jártak - tette hozzá.

Balás-Piri László, a Kelet- és Közép Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke beszédében elmondta: 1990-ben megbukott a világkommunizmus, 2010-ben pedig Magyarországon a posztkommunizmus.  Megfogalmazása szerint "a múltat be kell vallani, de meg is kell ismerni". Mint mondta, a Terror Háza Múzeumba "a fiatalokat is el kell hozni", hogy "saját bőrükön" is megérezzenek valamit abból az atmoszférából, amit a nyilas és a kommunista diktatúra jelentett".

Korábban a Terror Házában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egyszerre volt tárlatvezető és idegenvezető: a külföldi újságírókat segítette a tájékozódásban nemcsak a múzeumban, hanem a magyar történelemben is. Mint elmondta, nem először vállalkozott erre a szerepre, történelemtanárként saját diákjait is kalauzolta a 20. század magyar történelmének e gyászos évtizedeit bemutató kiállításon.

Az államtitkár elmondta a külföldi sajtó képviselőinek, hogy a történészek között is vita van a Terror Háza "kettős megszállás" koncepciójáról, de a kiállítás pontosan illusztrálja, hogy Magyarország német és orosz megszállói mennyire hasonló "technikákból" merítettek. Párhuzamot vont a zsidók deportálása, a németországi koncentrációs táborokba vagy a lengyelországi haláltáborba hurcolása és az orosz megszállók hasonló eljárása között. Utóbbiak szinte csak néhány hét különbséggel vitték "malenykij robotra" a munkaképes férfiakat, hogy aztán zömük csak sok év után térjen vissza Keletről, miközben sok ezren haltak meg a szibériai gulágokon, munkatáborokban - mondta.

A Terror Házánál rendezett, ünnepi műsorral egybekötött megemlékezés után Schmitt Pál köztársasági elnök feleségével közösen meggyújtotta az emlékezés mécsesét a múzeum falánál.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton kora délután gyújtott mécsest a Hősök Falánál.

Az ünnepi beszédeket mások mellett Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bogárdi Szabó István református püspök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke is a közönség soraiból hallgatta.

Az MTI-t a szervezők úgy tájékoztatták, hogy egész napos programjukat, tárlatvezetéseiket több mint háromezren látogatták.

Az Országgyűlés 2000-ben döntött úgy, hogy február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.