Schmidt Mária az ellenzék megsemmisülését jósolja
A magyar-osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaházban pénteken tartott pódiumbeszélgetésen Schmidt Mária azt hangsúlyozta: 1956-ban a magyar nemzet megmutatta, hogy a szabadságot mindennél fontosabban tartja, és az 1989-es év is erről szólt az egész régióban. Azok az emberek, akik a második világháború után szovjet típusú kommunista államokba kényszerültek, 1989-ben a saját kezükbe vették a sorsuk alakítását. Schmidt Mária kijelentette: szerinte „ez egy fantasztikus sikertörténet", amely 25 évvel ezelőtt kezdődött. Visszanyertük a szabadságunkat, a nemzeti függetlenségünket, legyőztük a kommunizmust, a szovjet megszállók elmentek. Minden, amit akartunk, megvalósult - mondta.
Schmidt Mária szerint a probléma, amivel ma szembesülünk, abból fakad, hogy amíg a világtól elzártan éltek az emberek, nagyon sok illúzió alakult ki bennük. „Azt gondoltuk, hogy a szabadság az egyben boldogságot is jelent, de ez nem így van" - fogalmazott majd úgy folytatta: „a szabadság az felelősség, döntés, (...) azt jelenti, hogy a saját sorsunkért felelősek vagyunk." Ezt a felelősséget meg kell tanulni, ezzel élni kell tudni - mondta.
Schmidt Mária azt mondta, a Nyugat - mint 1945-ben és 1956-ban is - magára hagyta Magyarországot 1989-ben. A régió a Szovjetunió összeomlása után vesztes helyzetbe került. A Nyugat megvette a piacainkat, mert csak úgy tudtak megoldani az akkori gazdasági válságot - jelentette ki hozzátéve, hogy ezenkívül a magyarországi „jólét kölcsönből ment".
Schmidt Mária szólt arról is, hogy szerinte az önkormányzati választásokkal drámai vereséget szenved az ellenzék, és „ez a megsemmisülésükhöz fog vezetni". Ennek az az oka, hogy gyakorlatilag mindenben kiszolgálták a nyugati politikusokat, az országot totális kifosztott állapotban hagyták - mondta.