Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hétfői közleményében emlékeztet arra: legutóbbi ülésén, május 3-án úgy határozott, haladéktalanul felméri, hogy a bírák idő előtti kényszernyugdíjazása milyen hatást gyakorol a bíróságok működésére. Ennek érdekében felkérte valamennyi bíróság elnökét, adjon tájékoztatást arról, hogy az általuk vezetett bíróságot hogyan érinti az alaptörvény rendelkezése.

Az derült ki, hogy a nyugdíjazások következtében önmagában a létszám "technikai jellegű" pótlása több hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet. A felmérés szerint legsúlyosabban a megyei bíróságokat érinti a nyugdíjkorhatár megváltoztatása - írták.

A tájékoztatás szerint az álláshelyek betöltése csak pályázat útján lehetséges. Ha egy ítélőtáblai vagy megyei bírósági tanácselnök állása megüresedik - márpedig a nyugdíjkorhatár csökkentése többségében a tanácselnököket érinti -, elsőként a tanácselnöki álláshely betöltésére kell kiírni a pályázatot. Ezt követheti majd a bírói álláshelyek pályázata, attól függően, hogy az adott ítélőtábla, illetve megyei bíróság bírája, vagy más bíróság bírája nyeri el a tanácselnöki beosztást. Mire minden egymást követően megüresedő álláshelyet - a "láncreakció" végén a helyi bírósági álláshellyel - betöltenek, az 18-24 hónapot vehet igénybe.

A folyamatban lévő ügyeket érintő bíróváltások - amelyek a büntetőügyek esetében az eljárások megismétlését vonják maguk után -, a tömeges átosztások, az ügyek elbírálásának elhúzódásához, az állam büntetőigényének csorbításához, a jogkereső állampolgárok és szervezetek érdekeinek sérelméhez vezet.

A közlemény szerint a köztudottan nehéz helyzetben lévő Fővárosi Bíróságon az álláshelyek betöltöttségének - egyébként is ingatag - stabilitása megszűnik, a fluktuáció a többszörösére növekszik. A központi régió évtizedek óta megoldatlan helyzete ezzel tovább romlik.

A titkárok kinevezése főként a szabálysértési ügyeket érinthetik érzékenyen, hiszen a szabálysértési törvény 2010. augusztusi módosítása óta eltelt időben éppen a jelenlegi titkárok szerezték meg a szükséges tapasztalatot, de jelentős nehézségekkel kell számolni azokban az esetekben is, ha a végrehajtási ügyeket intéző bírósági titkárok kapnak bírói kinevezést.

Összességében megállapítható, hogy bírói korhatár megváltoztatása, kellő felkészülési időt biztosító átmeneti rendelkezések nélküli bevezetése súlyos, sok tekintetben beláthatatlan következményekkel jár, és az ügyek időszerű intézését 2013 végéig erőteljesen tovább rontja.

Az OIT szerint éppen ezért a következő szempontokat lenne érdemes figyelembe vennie a jogalkotónak az átmeneti rendelkezések megalkotásánál: a bírói jogviszony valamennyi bíró esetében a 65. életév betöltéséig álljon fenn; valamennyi érintett bíró szolgálati jogviszonya a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott felmentési szabályai szerint, és ne "a törvény erejénél fogva" szűnjön meg.

Azt is javasolják, hogy a felső korhatár drasztikus csökkentése ne érje teljesen felkészületlenül azokat a bírákat, akik a kiszámítható életpályában bízva, aktív bírói tevékenységüket a jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint tervezték. Ezért a 2012. január 1-jén a csökkentett felső korhatárt már betöltő vagy ahhoz közel álló bírák nyugdíjazásánál egyfajta méltányos fokozatosság, de legalább egy-másfél év átmeneti idő érvényesüljön.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke már korábban elmondta: az április 18-án elfogadott új alaptörvény rendelkezése, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 70 év helyett 62 évben határozza meg, 2012. január 1-én 228 bírót érint, 2012 folyamán 46, 2014-ig további 350 bíró nyugdíjba vonulását jelenti. A főbíró szerint többnyire nagy ügyekben ítélkező bírák vonulnak nyugdíjba, és negyvenezerre becsülhető a nyugdíjba vonulás miatt átszignálandó ügyek száma. Mindez egy-másfél éves lemaradást eredményez a bírósági munkában.