Számos jogszabályváltozás lép hatályba szeptember 1-jén. Ezek között a legnagyobb vitát talán a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos rendelkezések változása váltotta ki. A Széll Kálmán-tervnek megfelelően három hónapra – tehát felére – csökken az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, összege pedig legfeljebb a mindenkori minimálbér lehet. Ezt követően foglalkoztatást helyettesítő támogatást fizetnek, ami még szerényebb summa lesz. Ám még ez sem jár, ha az állástalan nem fogadja el a felajánlott közmunkát – közfoglalkoztatást –, s a képzettségre hivatkozva válogatni sem lehet.

Új „bértarifa” lép életbe a közfoglalkoztatásban. E szerint a kétkezi munkások havi bruttó 57 ezer forintot kereshetnek. Az érettségihez kötött munkahelyeken ez az összeg 78 ezer, ami éppen megfelel a mostani minimálbérnek. A közmunka tehát a segélynél jobban, de egy valódi állásnál rosszabbul fizet.

A jövő hónaptól öt új taggal egészül ki az Alkotmánybíróság. A kizárólag a kormánypártok által javasolt személyekkel a testület tizenöt tagúra bővül. Hivatalosan szeptember 1-jével kezdődik a testület régi-új elnökének megbízatása is.

Jön az előbb hamburger-, majd chipsadóként ismertté vált újabb sarc. A hivatalos nevén népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerint azokra az előrecsomagolt élelmiszerekre vetnek ki ilyen adót, amelyeknek magas a cukor, a só- vagy a koffeintartalma. A chipsek mellett egyebek mellett a levesporok és ételízesítők, a palackozott üdítőitalok tartoznak e körbe.

A sporthuligánok elleni hatékonyabb fellépést szolgálja a Büntető törvénykönyv módosítása. Aki például ellenáll a szervezőknek, beszalad a pályára vagy behajigál oda valamit, akár két-három évre is rács mögé kerülhet. Mellékbüntetés gyanánt pedig kitilthatják az ország összes sportpályájáról.

A renitens autósokra is rossz világ jön. Aki nem fizeti be az objektív felelősség alapján kiszabott közigazgatási bírságot – ilyet például gyorshajtás, tilos jelzésen áthajtás, ittas vezetés miatt lehet kapni –, mindjárt az autójától is búcsút vehet. A járművet ugyanis kitiltják a forgalomból, és csak akkor lehet azt ismét használatba venni, ha a tulajdonos vagy üzemben tartó lerója a tartozását. Amennyiben valaki ilyen járművel közlekedne, gyorsan pórul járhat, mert a rendszámot és a forgalmi engedélyt a rendőr azonnal bevonhatja.

Az sem jár jobban, aki eddig – a regisztrációs díjat megspórolandó – a nagy értékű gépkocsiját külföldön helyezte üzembe. Az igencsak divatos szlovák rendszámnak tehát vége: amennyiben a kocsit magyarországi lakos vezeti, a hatósági jelzést és a forgalmit a rendőr a helyszínen elveheti, a járművet meg kivonhatják a forgalomból.

A szeptembertől hatályos szabályok szerint a bizonyítási kényszer is megfordul. Vagyis: a tulajdonosnak kell igazolnia, hogy az autót jogszerűen használja. Erre jogcím lehet például az, ha a jármű külföldi székhelyű vállalkozásé, maga pedig a cég tulajdonosa vagy alkalmazottja. Ennek hiányában a kocsit jogszerűen üzembe kell helyezni Magyarországon, tehát a regisztrációs adót is meg kell fizetni.

2008. március 22-én, a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztálya húsvéti közúti közlekedési ellenőrző akció. Helyszíne: Budapest IV., Váci út 82-104. szám közötti útszakasz. Az ellenőrzés alapvető célja az ittas járművezetők, valamint a megengedett sebességet túllépők kiszűrése, közúti közlekedési balesetek megelőzése, az agresszív és más közlekedőket irritáló szabálysértők forgalomból történő kiemelése, továbbá az eltulajdonított gépjárművek felderítése.