A lakosság összességében úgy érzékeli, hogy az egészségügyi ellátórendszertől egyre kevesebbet kap és egyre kevesebbre is számíthat. Összességében ugyanez igaz a rendszerben dolgozó orvosokra is - derül ki a kutatásból. A betegek mind nagyobb arányban a magánszférától vásárolják meg az egészségjavító szolgáltatásokat. 

A magyar szakorvosok többsége – mintegy háromnegyede – úgy gondolja, mind a kórházak, mind az orvosok és a nővérek rosszabb helyzetbe kerülnek az elkövetkező 12 hónapban és az előrejelzett negatív változások közül legsúlyosabbnak a növekvő nővérhiányt tartják. Ugyancsak pesszimistán ítélik meg a műszerpark helyzetét: véleményük szerint az romlani fog és az utóbbi közel tíz évben most a legkisebb az intézmények műszerbeszerzési, az ebbe történő befektetésre való hajlandóság.

A lakosság mind nagyobb hányda költ jövedelméből saját egészségére és erre a költésre befektetésként tekint. Az emberek közel fele (43 százalék) abszolút meg van győződve arról, hogy érdemes figyelmet fordítania az egészségére és abba invesztálni. Közel feleennyien (25 százalék) hajlanak arra, hogy jobban figyeljenek az egészségükre. Ők az egészségügyi ellátórendszertől egyre kevesebbet várnak, ezért mind nagyobb mértékben támaszkodnak saját erőforrásaikra.

A lakosság véleménye az egészségügyben végbemenő változásokról rendkívül sokrétű képet mutat. Ugyanolyan arányban fordulnak elő negatív és pozitív vélemények attól függően, ki mit hallott meg a hírekből, illetve hogyan értelmezte ezeket a híreket.

Két téma kapott kiemelt figyelmet: a rezidensek ösztöndíj programja és az azzal kapcsolatos vélemények; valamint a gyógyszerárak és a gyógyszergyárak terheinek változása. Megjelent az a vélemény is, hogy az állam akarja finanszírozni továbbra is teljes mértékben az egészségügyet annak ellenére, hogy nem tudja megfelelően ellátni e feladatot.

A vélemények legnagyobb része valamilyen módon a pénzhez kapcsolódik, meglepő módon az ellátás tartalma, a szerkezeti anomáliák alig kerültek elő a vélemények indoklása között.