– Nácik, haza! Mi itthon vagyunk! – e mondatokat skandálta tegnap a miskolci avasi lakótelep többemeletes épületei előtt elhaladva az a több száz fős, főként romákból álló tömeg, amely a Jobbik a „Magyar Élet Menete az Avason” címet viselő, a romló közbiztonság miatt meghirdetett demonstrációjára válaszul „A hazáért, a haladásért” címmel szerveztek. A Demokratikus Koalíció képviselői és a Szolidaritás az avasi városrész több utcájában félpályás útlezárással tiltakozott a radikális párt megmozdulása ellen.

Varga Gergő, a miskolci önkormányzat független képviselője, a DK tagja tudósítónknak itt azt mondta: néhány tucat problémás lakó miatt egy harmincezres közösséget bélyegeznek meg, ami tűrhetetlen. Szavai szerint a miskolci lakótelep semmiben nem különbözik más nagyvárosok panelnegyedeitől, maga is élt itt, s nem érezte, hogy „gettóban” lenne. Közölte: pártja nemrégiben egy olyan átfogó programjavaslatot tett le az országgyűlés elé, amely rendezné a perifériára szorult lakótelepek sorsát, ezt a kérést ugyanis szerintük önkormányzati szinten, helyi rendeletekkel már nem lehet kezelni. Ám a jobboldali többségű országgyűlés még csak napirendjére sem vette a javaslatot.

Nagyon sok cigány ember jelezte, hogy eljönne, de fél a megtorlástól, ám így is több százan vagyunk itt, hogy elmondjuk: bátran és büszkén meg tudjuk fogalmazni az érdekeinket, és hiszünk egy erőszakmentes polgárjogi mozgalom tisztaságában – mondta Horváth Aladár, akivel az Avasról a megyei kormányhivatal felé tartó békemenetben beszélgettünk. Szavai szerint lassan húsz év telt el azóta, hogy a cigányok először léptek fel önállóan, politikai entitásként: akkor, 1993-ban Egerben a bőrfejűek mozgalma ellen tiltakoztak ilyen egységesen, s hangsúlyosan megfogalmazva az érdekeiket.

– Nem a Jobbik vagy a Magyar Gárda, hanem egy új-horthysta rezsim ellen tünetünk, mert az újraéleszti azokat a politikai és ideológiai nézeteket, amelyek Magyarországot egyszer már szégyenbe és végveszélybe sodorták. Úgy vélte: az elmúlt két és fél évben a radikális párt erős befolyással volt a Fidesz-KDNP kormányzásra, s ennek igazolására a büntethetőség korhatárának 12 évre történő leszállítását, a tankötelezettségi korhatár csökkentését és az elhibázott szociálpolitikai döntéseket említette meg. – Nem akarunk posztfeudális, hűbéri rendszert, ahol a cigány csak közmunkás lehet. Azt akarjuk elérni, hogy a cigány munkanélküliségi ráta se legyen magasabb a magyarországi tíz százalék körüli átlagnál, értelmes munkával teremthessük meg azt a biztonságot, amellyel meg tudjuk védeni magunkat és a családunkat. Egy új köztársaságot kell megteremteni, amelyben a cigányoknak is helyük van – mert nélkülük ez nem megy – mondta a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért elnevezésű szervezet vezetője.

A tömegben más településekről érkezett szimpatizánsok mellett ott vonultak az Avason élő cigányok képviselői is. Horváth Kálmán az Áfonyás úton lakik, s azt mondja, sosem volt még semmilyen problémája a szomszédaival. A városgondozásnál dolgozik, hárman élnek egy lakásban, s azt szeretnék, ha a lakótelepen mindenki békésen megférne egymás mellett. Váradi Gábor – a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke – szintén avasi. Ő azt mondja, a „fészekrakós” probléma mögött senki nem látja az egyéni sorsokat, tragédiákat, az írástudatlan és hiszékeny embereket, akiket „öltönyös urak”, ügyvédek, banki alkalmazottak vettek rá a csalásra. – Ez egy bűncselekmény, akik részt vettek benne, azokat ítéljék el, de ne büntessenek miatta minden romát! – mondta. Hozzátette: a város létrehozott ugyan egy munkaközösséget az „avasi probléma” kezelésére, ám ebbe nem hívták meg a cigány önkormányzat képviselőit.

Politikai játszótér lett az Avas?

Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármesterének tegnapi szavai szerint a demonstrálók az Avast politikai játszótérré változtatják, számukra nem az emberek biztonságérzete a fontos, hanem a politikai támogatás megszerzése. Közölte: a város lakótelepén az elmúlt egy-másfél évben pozitív irányba mozdultak el a dolgok, majd idézett egy levélből, amit egy itt élő hölgy írt. „Az Avas nem olyan rossz hely, mint amilyen a híre” – írta Prokai Joli, itteni lakos. A polgármester hozzátette: 273 úgynevezett „fészekrakó” lakás van az Avas városrészben, melyből 48 lakást sikeresen kiürítettek. Az együttélés szabályait be nem tartó családok elköltöztek, és mára nagymértékben konszolidálódott a helyzet. Megerősítették a rendőrséget, a közterület-felügyeletet, elindították a mezőőri szolgálatot, átfogó hatósági ellenőrzéseket tartanak.

A szocialisták a napokban felvetették: az volna a legeredményesebb, ha az ingatlanokat a Nemzeti Eszközkezelő vásárolná meg, az állam pedig biztosítaná, hogy önkormányzati vagy belügyminisztériumi bérlakásként a térség eladósodott, hitelkárosult családjainak rendelkezésére álljanak. Az ingatlanárak egyébként is alacsonyak, tehát beruházásként sem lehet rossz ez a megoldás.

DK: Orbán a felelős

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke az Avason tartott demonstráción szintén konkrét megoldásokat említett, amikor azt mondta: a parlament elé terjesztett javaslatuk alapján hárommilliárd forint kellene a város legnagyobb lakótelepének rendbetételére. Szerinte Kriza Ákos, Miskolc fideszes vezetője gyáván viselkedett, amikor a jobbikos tüntetés hírére mindössze egy sajtóközleményt fogalmazott meg, ahelyett, hogy „virtigli” polgármesterként kiállt volna a település határába, mondván: ide a szélsőjobbosok csak a testén keresztül tehetik be a lábukat. A Jobbik „elszabadulásáért” Orbán Viktort tette felelőssé a DK alelnöke, s azzal vádolta, hogy az utcai politizálás szításával, a radikális polgári körök megalakításával utat engedett az erőszakos, rasszista politizálásnak.

A DK rendezvényén körülbelül százötvenen hallgatták a beszédeket. (A demonstráción Molnár Csaba és Varga Gergő mellett Vadai Ágnes beszélt.) A felszólalók hangsúlyozták: nem öröm ez a mai nap, de "erőt kell mutatni az erőszakkal szemben". A szimpatizánsok "Szolidaritás"-feliratú zászlókkal hallgatták a szónokokat, tetszésüket tapssal és "Hajrá, Gyurcsány!"-bekiabálással is kifejezték. 

Halálbüntetés, porontybiznisz a Jobbik tüntetésén

A „demonstrációs menetrend” szerint a Jobbik megmozdulása a DK gyűlése után fél órával, délután 5 órakor, a tér másik oldalán következett, ám egy órát csúszott, mert a vidékről érkező résztvevőket – akiket a házigazda Jakab Péter helyi jobbikos önkormányzati képviselő „nemzettestvérnek” nevezett – megvárták. Vona Gábor a Jobbik elnöke az Avas problémájáról csak néhány mondatot szólt, mondván, ez nem helyi, hanem országos jelenség. Valójában inkább egyfajta kampánynyitó beszédet tartott, s ismertette pártja programját.

Ennek első pontja, hogy őszintén kell beszélni a „cigány-problémáról”, meg kell állítani a cigányság „indokolatlan népességrobbanását”, meg kell szüntetni a „porontybizniszt”, s visszaállítani a halálbüntetést. Ha a Jobbik kerül hatalomra – mondta –, minden indokolatlan vagyongyarapodást megvizsgálnak, s bárkit megállítanak azzal, hogy „kisapám, honnan van a fukszod, miből telik Mercire? – fogalmazott Vona, aki hozzátette még, hogy minden, a hazáját és a családját szerető, dolgos cigány embert a testvérének tart, s ezzel a maga részéről vissza is utasítaná a „rasszista” titulust.

A jobbikos demonstráció – amelynek nagyságát a jelenlévő újságírók nagyjából 1000-1500 fősre becsülték – este fáklyás felvonulással, rendbontás nélkül ért véget. A rendőrség végig nagy erőkkel, több száz fővel biztosította az egyes helyszíneket, a többemeletes házak tetejéről őrszemek, a kisebb utcákban kutyás őrök is vigyáztak a rendre.