Romagyilkosságok: hibázott a nemzetbiztonság
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülése után a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a hibák között említette, hogy az NBH jogi főosztálya nem továbbított egy javaslatot, amely külsőengedély-köteles ellenőrzés kiterjesztésére vonatkozott. Megállapították azt is, hogy aki Debrecenben foglalkozott az üggyel, nem kellő alapossággal végezte a munkáját. Emiatt az NBH főigazgatója fegyelmi eljárást indít.
A miniszter arról is beszélt, hogy az NBH többször adott információt a rendőrségnek a lehetséges elkövetőkről, de K. István nem került be ebbe a sorba, holott az adatok alaposabb elemzésével felmerülhetett volna a neve. A felelősök egy része esetében a vezetői megbízás visszavonását kezdeményezi, más esetekben fegyelmi eljárást indít a főigazgató.
Egyúttal fény derült néhány "nem kis jelentőségű, de (…) procedurális dologra is" - közölte Ficsor Ádám -, ezekben az ügyekben a főigazgató ad majd ki utasításokat.
A miniszter a volt főigazgató felelősségét firtató kérdésre azt mondta: olyan nem volt, hogy egy információt "Laborc Sándor tett rossz útra", de "amikor rendszerszintű hibákról beszélünk, nyilvánvalóan felvethető a főigazgatói felelősség". Arra a kérdésre, hogy hány embert vonhatnak felelősségre az ügy kapcsán, annyit felelt, hogy "két-három olyan kollégáról van szó, aki az üggyel ügyintézőként foglakozott és két vagy három vezetőről".
A debreceni hibáról azt mondta, hogy ott nem leállították az eljárást, hanem lejárt a határideje, pedig még nem kellő alapossággal tártak fel minden tényt, ezért meg kellett volna hosszabbítani az eljárást a későbbi gyanúsítottal szemben.
Kijelentette: "azt kifejezetten nem állítom", hogy ha ezeken a pontokon másként jártak volna el, akkor az más eredményre vezetett volna, de találtak olyan pontokat, ahol lehetett volna több erőfeszítést tenni.
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyagban az is szerepel, hogy az NBH államtitoksértés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az augusztus végén az internetre felkerült, általuk összeollózottnak minősített írás miatt. A vizsgálat megállapította, hogy a cikk "nem az NBH-ban készült hivatalos dokumentum", de több ponton "azonosságot mutat az NBH-ban keletkezett", minősített, államtitkot képező iratokkal.
A nemzetbiztonsági bizottságot vezető Demeter Ervin (Fidesz) bejelentette, hogy a szabad demokrata Gulyás József javaslatára, az ellenzéki pártok támogatásával elindítanak egy tényfeltáró bizottsági vizsgálatot. A fideszes politikus megjegyezte, megerősödött az a vélekedésük, hogy ha az NBH az elvárható gondossággal és hozzáértéssel végzi a munkáját, akkor „vagy a sorozatgyilkosságok vagy azoknak jelentős része megelőzhető lett volna”.
Kijelentette: „ide vezet az, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatokat pártpolitikai célokra használják, mert nem jut erő az érdemi munkára”. Az elmúlt években azt tapasztalták, hogy az úgynevezett szélsőséges csoportok felderítése területén a szolgálatok tevékenysége eltolódott a radikális politikai csoportosulások, tehát a kormányt „hangosan, durván, illetve jogsértően szidók felé”, azokra pedig nem jutott elegendő energia, akiknek a magatartása alkotmányos gondokat vet fel - mondta Demeter Ervin.
Közölte: a parlamenti bizottságot korábban úgy tájékoztatták, hogy az utóbbi szervezetekre kiemelt figyelmet fordítanak a szolgálatok, de azok nem alkalmasak terrorcselekmények végrehajtására. Ezzel szemben megállapítható, hogy a gyanúsítottak szélsőséges szervezetekhez voltak köthetők - tette hozzá.
Demeter Ervin azt mondta, hogy az NBH-nak még fel kell tárnia az ügy hátterét, a motivációt, a logisztikát és a támogatókat. Kérdésre hozzátette: arról nem tájékoztatták őket, hogy kik lehetnek az elfogottak támogatói.
A bizottsági vizsgálattól azt várják, hogy olyan működési és vezetési rend alakul ki a szolgálatoknál, amely nyomán középtávon már elérhető lesz, hogy egy ilyen bűncselekmény-sorozatot meg lehessen előzni - tette hozzá a fideszes politikus.
A nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagja, Tóth Károly közölte: a miniszter érdemi vizsgálati jelentést ismertetett, és világossá tette, hogy a szakszolgálat kimagasló munkát végzett, az NBH munkájában viszont "egy-egy területen voltak érdemi hibák". Minden bizottsági tag egyetértett abban, úgy kell megerősíteni a szolgálatokat, hogy a hasonló ügyeket, amennyire lehet, már a tervezés fázisában fel lehessen deríteni - mondta.
Tóth Károly hozzátette: „ehhez képest a legvégén egy zseniális ötlettel hátraarcot hajtottak végre az urak”, elfogadták, hogy a bizottság folytasson vizsgálatot arról, történtek-e szakszerűtlen lépések az NBH-nál - pedig ezt a miniszteri vizsgálat már megerősítette.
Gulyás József viszont arról beszélt, hogy a klasszikus nyomozás eredményes volt, ezért az abban részt vevőket elismerés illeti, de az NBH által végzett munka "nem volt kielégítő, bizonyos értelemben elégtelen volt". Közölte, hogy a minisztertől kapott tájékoztatás abban erősítette meg, hogy indokolt egy ténymegállapító vizsgálat.
A kereszténydemokrata Simicskó István azt mondta, hogy az elmúlt időszakban hibázott az NBH, valamint a szolgálatokat felügyelő miniszter és nem tisztázott az ügy háttere, ezért is támogatták a szabad demokrata képviselő javaslatát. Közölte: az előző és a jelenlegi miniszter, valamint a volt főigazgató felelőssége is tetten érhető abban, hogy ilyen helyzetbe került az NBH.
A vizsgálat publikus összefoglalója
1. A romagyilkosságokkal összefüggő felderítő munka során kimagasló tevékenységet folytatott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. A romagyilkosságokkal kapcsolatos feladatot feltétlenül prioritásként kezelte, ezért erőit és eszközeit ennek érdekében maximálisan összpontosította. Együttműködését a rendőri vezetés nagyra értékelte, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter pedig az NBSZ állományából több személyt dicséretben, illetve jutalomban részesített.
2. A Nemzetbiztonsági Hivatal munkáját végig a törvényekhez ragaszkodva végezve törekedett a romagyilkosságokkal kapcsolatos információk gyűjtésére: a Nemzeti Nyomozó Irodának, illetve egyes megyei rendőr-főkapitányságoknak nagy számú szélsőséges személyre, illetve szervezetre vonatkozó adatot bocsátott rendelkezésre annak kivizsgálása érdekében, hogy ezeknek a személyeknek vagy szerveződéseknek lehet-e bármi közük az elkövetett bűncselekményekhez. Az illetékes rendőrhatóságok ezért az együttműködésért több helyütt, így a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén is elismerésüket fejezték ki.
3. Az ügy felgöngyölítése során előtérbe került "debreceni szál" kezelésében azonban az NBH komoly hibákat követett el.
a./ Az NBH megyei kirendeltsége 2008 első felében egy alkalommal javaslatot tett, egyebek mellett külső engedélyköteles ellenőrzés kiterjesztésére bizonyos személyek vonatkozásában. Az ilyen jellegű kéréseket, mielőtt azok az engedélyezéssel foglalkozó bíróhoz kerülnének, az NBH jogi osztálya véleményezi. Az adott ügyben a jogi osztály illetékese megállapította, hogy a kirendeltségen készült irat nem tartalmazza a szükséges konkrét indoklást, tehát azt, hogy miért kérik ezt a fajta ellenőrzést, így ezt nem is érdemes továbbítani. Ezt a javaslat készítői tudomásul vették, még csak kísérletet sem téve arra, hogy a problémát újra megvizsgálják, és új, javított előterjesztést készítsenek. A szakmai irányítással foglalkozó központi részleg sem tartotta szükségesnek az eset ismételt átgondolását, a kiút keresését. Ez olyan rendszerhibára mutat, amelynek kijavítására, a megismétlődés megakadályozására a főigazgató megteszi a szükséges lépéseket.
b./ Az ezt követő időszakban az "ügygazda", vagyis az a műveleti tiszt, aki a megyei kirendeltségen felelős volt ezért, nem folytatott átfogó, komplex ellenőrzést, noha információ keletkezett arról, hogy a látókörbe került szélsőséges személyek egyike fegyvert kíván vásárolni. Az ügygazda nem tanúsította a szükséges gondosságot, az ügy folytatását, a felmerült kérdések egyértelmű tisztázását nem kezdeményezte; esetében a főigazgató most fegyelmi eljárást indít.
c./ Miközben 2008 második felében és 2009 első felében számos alkalommal szolgáltatott az NBH információt a rendőrségnek a potenciális elkövetőkkel kapcsolatban, ezekbe a közlésekbe nem került be K. István, pedig a korábban keletkezett adatok alapos elemzésével a gyanú felvetődhetett volna. Az ennek elmulasztásáért felelősök egy része esetében a vezetői megbízás visszavonását kezdeményezi a főigazgató, más esetekben fegyelmi eljárást indít.
d./ Az említett ügyek iratanyaga helyenként lassú ügymenetről, hiányos koordinációról tanúskodik az egyes részlegek, illetve a központ és a megyei kirendeltségek között. Ez a normál ügymenetben is elfogadhatatlan, ehhez hasonló kiemelt, az egész társadalmat foglalkoztató ügyben pedig különösen az. A megbízott főigazgató megkezdte azoknak a belső rendszabályoknak a kidolgozását, amelyek hasonló jelenség megismétlődését lehetetlenné teszik.
4. A kuruc.info portálon 2009. augusztus 29-én megjelent és ennek nyomán más médiákban is napvilágot látott írásról a vizsgálat során azt állapították meg, hogy az nem az NBH-ban készült hivatalos dokumentum, és több elemében is pontatlanságokat tartalmaz. Ugyanakkor, mivel több ponton is és számos tartalmi elemében azonosságot mutat az NBH-ban keletkezett iratokkal - amelyek minősítettek, államtitkot képeznek - az NBH államtitoksértés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
