Romagyilkosságok: Kislétát megakadályozhatták volna
Az ügyészség nem vitatja, hogy a perben Csontos István – egyfajta pentitóként – nagyban segítette a történtek feltárását, amit a bíróság jogosan vett enyhítő körülményként figyelembe, de az enyhítést mértékét túlzottnak tartja. Az ügyészségen érdeklődésünkre arról nem nyilatkoztak, hány év fegyházbüntetést tartanának reálisnak Csontos esetében, a hasonló ügyekből kiindulva azonban a vádhatóság 15-18 éves szabadságvesztést tartana indokoltnak.
A fellebbviteli főügyészség egyebekben „tökéletesen bizonyítottnak” tartja az ezeroldalas elsőfokú ítéletet, amelyben – mint ügyészségi forrásaink fogalmaztak – a bírói bizonyítási eljárás keretében sikerült tisztázni a nyomozás során „nem kellő alapossággal feltárt részleteket is". Ezzel együtt a vádhatóság úgy látja, néhány esetben az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe minden minősítő körülményt. Például azt, hogy a kislétai támadást védekezésre képtelen állapotban lévők sérelmére követték el, tekintettel arra, hogy Balogh Máriát és lányát éjszaka, álmukból felriadva érte a támadás.
Bár az ítélet kiszabása szempontjából nincs különösebb jelentősége, az ügyészség szerint az ügyben két akció kapcsán a minősített magánlaksértés bűntettét is elkövették a vádlottak. Besenyszögön, ahol egy vadásztól a támadásokhoz használt fegyvereket elrabolták, valamint Kislétán, ahol egy embert megöltek, és egy kislányt életveszélyesen megsebesítettek, éjszaka hatoltak be áldozataik házába. Ez a bűncselekmény magánindítványra üldözendő, azonban az eljárás során a hatóságok egyik sértettől sem szerezték be a magánindítványt, ami a fellebbviteli főügyészség szerint még pótolható.
Mint ismert, részben a Besenyszögön 2008. március 7-én rabolt fegyverekkel Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt az elsőfokú ítélet szerint együtt összesen hat roma embert öltek meg. 2009. augusztus 21-én fogták el őket a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen.