A Mátyás téri rendezvényt az Ide tartozunk! szerveződés, az Amenca Csoport és a Mozaik Egyesület hirdette meg.

A Pest megyei Tatárszentgyörgyön 2009. február 23-án rasszista gyilkosok rágyújtották a házat egy roma családra, majd agyonlőtték a menekülő Csorba Róbertet és ötéves kisfiát, Robikát. A tragikus évfordulón a sorozatgyilkosság többi halálos áldozatára is emlékeztek: Nagy Tibornéra és Nagy Józsefre (Nagycsécs), Kóka Jenőre (Tiszalök), Balogh Máriára (Kisléta).

Setét Jenő roma polgárjogi aktivista beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon rasszizmus, uszítás és gyűlölet van. Arcpirítónak nevezte, hogy az egyik gyilkosnak jó hírnév megsértése miatt a bíróság – az egyelőre nem jogerős döntése szerint ­– másfél millió forintos kártérítést ítélt meg. Közben az érintett roma családok még mindig nem jutottak hozzá a tavaly decemberre ígért kárenyhítéshez. A szervezők egyik követelése az, hogy a családok haladéktalanul kapják meg a nekik járó „kárpótlást”.

Öt év kevés volt ahhoz, hogy eltűnjenek az utcákról a sorozatgyilkossághoz eszmei hátteret biztosító „egyenruhás bűnözők”. Sőt: félelmet keltve továbbra is „masíroznak, osztódnak és avatnak a magyar állam megtűrő asszisztálása mellett”. A megemlékezés szervezői ezért azt is követelik, hogy azonnal tiltsák be a félkatonai szervezeteket, a Betyársereget pedig minősítsék terrorszervezetté.

A harmadik követelés így szól: február 23-át, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság napját a kormány nyilvánítsa hivatalosan is a rasszista sorozatgyilkosság áldozatainak emléknapjává.

A korábbi kormányzati közlemények éveken át változatlan formában megismételték a kezdetben államtitkár, majd miniszter Balog Zoltán mondatait: „Még mielőtt bárki értékesebbnek tekintené az egyik életet a másiknál, kijelentjük, Tatárszentgyörgy, Nagycsécs és Olaszliszka áldozatai ugyanannak a gyűlöletnek az áldozatai, és ugyanúgy jár nekik az igazságtétel. Minden ember élete egyformán fontos, akár Tatárszentgyörgyön, akár Olaszliszkán, akár Nagycsécsen éri támadás az emberi életet, az emberi méltóságot.” (A szövegbe becsúszott egy betűhiba, ami szintén éveken keresztül ismétlődött.)

Felháborodást váltott ki, hogy Balog összemossa a mindenki által szörnyű bűncselekménynek tartott, de hirtelen felindulásból elkövetett olaszliszkai gyilkosságot az előre kitervelt, rasszista merényletekkel.

Idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma – egész pontosan a Kovács Zoltán vezette társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság – új közleménnyel jelentkezett, amit a tárca a Mátyás téri rendezvény előtt hozott nyilvánosságra. Ebben már nincs utalás Olaszliszkára, a kárenyhítés viszont szóba kerül. Íme a teljes közlemény:

„2009. február 23-án Csorba Róbert és hatéves fia, Csorba Robika életét vesztette egy példátlan brutalitással, rasszista indítékból elkövetett gyilkosságban. A 2008-ban és 2009-ben hat ember életét követelő támadássorozatot túlélő sértettek kárenyhítésének folyamata megkezdődött; a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület február 28-ig tesz javaslatot a kárenyhítés formájára és kereteire.

Az állami szervek a jelek szerint akkor késlekedtek az elkövetők mielőbbi kézre kerítésében és a további bűncselekmények megelőzésében, de a jelenlegi kormány felelősséget vállalt az áldozatok családjának kárenyhítésében. Egy megkérdőjelezhetetlen szakmai tapasztalattal rendelkező civil szervezetet bízott meg az áldozatok kárenyhítésének ügyével, akik e hó végégi készítik el a javaslatot annak formájára és keretére.

A támadássorozat egyedülálló a magyar kriminalisztika történetében, de még nemzetközi példa is alig akad hasonló esetekre. A feltételezett gyilkosokat 2009 augusztusában elkapták, és a 2013 augusztusában született elsőfokú ítélet alapján hárman tényleges életfogytiglant, a negyedrendű vádlott pedig 13 év fegyházbüntetést kapott.

Az államtitkárság munkatársai, ahogy a korábbi években, idén is osztoztak a hozzátartozók gyászában, az évforduló alkalmából koszorút és virágot vittek az elhunytak sírjához.”