A MEOSZ hétfői közleményében úgy fogalmaz: "egyetlen keresztény ember sem szavazná meg a Fidesz-KDNP-pártszövetség parlamenti képviselői közül, hogy sérült embertársaitól - akik járulékot fizettek, és ezért fogyatékossá válásuk után a társadalmi szolidaritás és a befizetett pénzük okán rokkantsági ellátást kaptak - megvonják ezt".

"Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz alapvető vállalásként fogalmazta meg (...),  hogy megvédi a nyugdíjakat" - írta a szervezet. Kiemelve: nem hiszi el, hogy Magyarország kormánya megsértené az ENSZ-egyezmény fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló passzusát.

Lázár János és Balsai István múlt pénteken terjesztette az Országgyűlés elé alkotmánymódosítási javaslatát, amely rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők is részesülhessenek nyugdíjban. A javaslat indoklása arra utal, hogy ez például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozhat.

A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".

A Nemzetgazdasági Minisztérium február végén készített elemzésében azt állapította meg: a rokkantsági ellátások támogatási rendszere Magyarországon bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

Másnap a dokumentum alapján Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta: ma Magyarországon a 2,9 millió nyugdíjasnak körülbelül a negyede, 728 ezer ember kap rokkantsági nyugdíjat, ami a munkaképes korú lakosságon belül kiemelkedően magas arány a környező országokkal összehasonlítva. A rokkantnyugdíjasok 48 százaléka még nem érte el a nyugdíjkorhatárt.