Belváros-Lipótváros polgármestere közleményében állítását igazolandó olyan megállapításokat tesz, amelyek vagy egyáltalában nem szerepeltek a cikkünkben, vagy azt írtuk, amit ő is állít. A közlemény szövegével szemben lapunk egyetlen mondattal sem állította, hogy a belvárosi kirakatok után jelenleg, pláne 1995 óta, adót (közterület-használati díjat) kellene fizetni. Az sem szerepel a cikkben, hogy tavaly bárkinek fizetnie kellett volna ezért. Így aztán nem is tudunk mit kezdeni a polgármester azon érvelésével, hogy „2012-ben senki sem fizetett portál után közterület-használati díjat.” 

Az a rendelet, amelyről lapunk ír, még csak tervezet, ezért is bocsátották társadalmi vitára, így értelemszerűen ez alapján tavaly senki sem fizethetett adót. Lapunk ezt nem is állította.

A kerületvezető által kritizált cikkben az áll, hogy az önkormányzat rendelettervezetet készített a tulajdonában álló közterületek használatáról, amelyben benne foglaltatik, hogy a közterületek használatáért – beleértve a kirakatszekrényeket, az üzletportálokat, a cégéreket, a védőernyőket is – a rendelet hatálybalépése után milyen díjat kell fizetni. Azt is írtuk, hogy a díjfizetés alól mentesülnek a fal síkjából legfeljebb tíz centiméterre kinyúló, illetve két négyzetméternél kisebb felületű üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet tulajdonosai. A többiek (tehát a díjfizetésre kötelezettek) kedvezményt kaphatnak a közterület-használati díjból, amelynek aránya az adott összeg akár kilencven százaléka is lehet. Ez a tervezet szerint akkor adható, ha a tulajdonos a kerület érdekében végez felújítást, humanitárius célok vezérlik, vagy az önkormányzat saját cégéről van szó. Ettől eltérő esetben is adható kedvezmény egyedi elbírálás alapján, erről a tulajdonos – a lapunknak adott értelmező tájékoztatás szerint Rogán Antal polgármester – jogosult dönteni.

Rogán közleményében azt írja: „a közterület-használati rendeletben 1995 óta benne van, hogy csak azok az üvegportálok kötelesek közterület-használati díjat fizetni, amelyek több mint 10 centiméterrel kilógnak a fal síkjából, és az ilyen kirakat ritka, mint a fehér holló, kevesebb, mint tíz van belőle a kerületben”. Ezt a korlátozást cikkünk nem vitatta (sőt ezt le is írta), korábban erről a fővárosi keretszabályozás rendelkezett. A jelenlegi rendeletalkotás – ahogy cikkünkben is írtuk – éppen azért vált szükségessé, mert az önkormányzati törvény megszüntette a főváros erre vonatkozó jogát. Másrészt a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás tudomása szerint a kerületi kirakatok méretéről, díjfizetési érintettségéről, illetve a várt bevételről nem készült előzetes felmérés. Tudomásunk szerint a képviselő-testület elé sem került ilyen jellegű előterjesztés. Ám ha valóban csak tíz kirakatról van szó, akkor furcsa, hogy miért határoztak meg a vitrinekre három külön díjtételt, amelynek összege elhelyezkedéstől ­függően havi 2576, 5925, illetve 9789 forint lenne négyzetméterenként. Ha a rendelettervezetet végül elfogadják, akkor Rogán állításaiból az következik, hogy ez alapján csupán maximum néhány „fehér holló” fizet kirakatdíjat a jövőben. Rogán közleményében nem vitatta az új közterület-használati rendelettervezet tényét, sem azt, hogy az előterjesztést az előzetes elképzelések szerint áprilisban tárgyalná a testület.

A polgármesteri közlemény nem tért ki az önkormányzatnak a Publimont Kft.-vel kötött reklámgazda-szerződésére. A belvárosi önkormányzat 2011. április 5-én írt ki pályázatot a ­kerületi közterületek reklámcélú hasznosítására, illetve az ott folytatott reklám- és hirdetési tevékenység felügyeletére. Az ajánlatok benyújtásának határideje április 28. volt. A 15 évre szóló szerződést egy későbbi képviselő-testületi előterjesztés tanúsága szerint 2011 decemberében kötötték meg.

E megállapodással 15 évre adták el a kerület teljes közterületi reklámfelületének értékesítési jogát. Nincsenek ezzel egyedül. A Kreatív On­line tavalyi elemzéséből kiderül, hogy az állami szektor 2012 első fél évében 2,12 milliárd forintot (2011-ben 3,59 milliárd forintot) költött közterületi reklámra. Ebből listaáron 1,46 milliárd forint került a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Publimont Kft.-hez. A cég piaci részesedése ezzel elérte a 69 százalékot. Vagyis a belvárosi kirakatok meglehetősen kis tétek ebben a játszmában.