Úgy fogalmazott, hogy a műalkotás, amelynek alapkövét a Tüköry és az Arany János utca sarkán lerakják, az élet erejének állít emléket. Azt szimbolizálja majd, hogy "legyen bármilyen haragos és pusztító a tűzvész, amikor elmúlik, utána mindig az élet győzedelmeskedik". Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építésből mindig az élet ereje fakad.

Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy az 1867-es kiegyezés után a belvárosban épült fel a XIX. század új Budapestjének közigazgatási, szellemi és gazdasági központja, erre pedig épületek sokasága utal, a Parlamenttől a Szabadság tér épületein keresztül a minisztériumokon át a kevéssel korábban megépült Magyar Tudományos Akadémia épületéig.

Mint közölte, a békés építkezés kora volt az Osztrák-Magyar Monarchia kora, az építésben "zsidó honfitársaink százezrei vettek részt", azonban "a tiszaeszlári vérvád képében a gonosz akkor is kísértett". A nemzet legjava felsorakozott Eötvös Károly író, ügyvéd mögött, és együtt mondtak nemet a gonoszra és annak minden mesterkedésére, amit helyesen tettek - mutatott rá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna partján is áll egy emlékmű, amely azon zsidó  emberek tízezreinek állít emléket, akiket először magyarságuktól, majd méltóságuktól, azt követően szabadságuktól, anyagi javaiktól, végül az életüktől is megfosztottak, "mert minidig ez a sorrend", amit "ezért kell megállítani az elején".

Hangsúlyozta: tanúságot kell tenni amellett, hogy Magyarország minden itt élő magyarnak közös otthona. Csak akkor jöhet el a békés építkezés kora, ha ezt mindenki így gondolja - jegyezte meg.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija szólt arról, hogy az Élet Menete Alapítvány tanul abból, ami az országban történik, hogy a jövőben elveihez még inkább ragaszkodva teljesítse küldetését, az igazság tanítását. Azt mondta, Magyarországon nem jól tudják, és nem jól tanítják, hogy mi is volt a holokauszt, félinformációkból, hamis információkból vonnak le messzemenő, hamis és sokszor szándékosan hazug és rosszindulatú következtetéseket.

Kiemelte, az alapítvány "őrzi, ami történt", a vészkorszak szörnyűségeit a visszaemlékezők elmondása alapján. Ők vállalták, tesznek azért, hogy "ebben az országban eltűnjenek a (...) hamis, hazug ideológiák, és hogy háttérbe szoruljon a tudatlanságból és rosszindulatból fakadó gyűlölség".

Az emlékmű nem a vészkorszakot idézi majd, hanem azt az életet, amely újrasarjadt a vészkorszak utáni romokból, illetve "amit élni szeretnénk", a nyugalmas, békés, emberhez méltó életet - tette hozzá.

A rendezvény végén az emlékmű alapkövét Rogán Antal, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Székhelyi József színművész, az alapítvány egyik alapítója, Kolos Klára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanulója és Forgács János holokauszttúlélő rakta le.

Az eseményen jelen volt mások mellett Kiss Péter, Lendvai Ildikó és Horváth Csaba szocialista politikus, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének képviseletében Várnai Péter címzetes prépost, esperes-plébános, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója és Hegedűs D. Géza színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja.

A rendezvényen Balázsovits Lajos színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja verset mondott, Fekete László kántor pedig a 130. zsoltárt recitálta.

Az ünnepség elején öten tiltakozó táblát emeltek a magasba, őket a rendőrség igazoltatta, majd a rendezvény közben távoztak.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Rogán Antal arról beszélt, hogy olyan "szerethető szobrot" szeretnének. Kitért arra is: figyelnek arra, hogy a szobor felállításának helyszíne alatt pincerendszer van, amelynek födémszerkezetét figyelembe kell venni.

Gordon Gábor a média képviselőinek elmondta, októberben szeretnék felavatni az emlékművet, amelyre majdnem az egész pénzösszeg rendelkezésükre áll.

Kelemen Zénó szobrászművész közölte: a 8 méter hosszú és 4.5 méter széles emlékmű betontéglatest lesz, melynek egyik fele a holokausztot, másik, ívelt és légiesebb fele az Élet Menete Alapítványt jeleníti meg. A szobor egyik, holokausztot ábrázoló felében számok is lesznek láthatók egytől kilencig, azokat a tetoválásokat szimbolizálják, amelyekkel a haláltáborok lakóit megjelölték.

Kérdésre Zoltai Gusztáv elmondta: az eredetileg a Goldmark terembe tervezett vasárnap esti programjukat átteszik a Dohány utcai zsinagógába a nagy érdeklődés miatt, ugyanis több ezren jelezték, hogy szeretnének rajta részt venni. A Székhelyi József melletti rokonszenv-nyilvánítást nyomon lehet majd követni a zsinagóga előtti óriáskivetítőkön is. Az eseményen Székhelyi Józsefen kívül fellép Gerendás Péter előadóművész is - tette hozzá.