Rogán őszre miniszter lesz
 |
| Rogán Antal jobban teljesít Kovács Tamás / MTI |
„A mai napon, láthatták az imént a találkozónkat, felkértem Orbán Viktor miniszterelnök urat az új kormány megalakítására. Kedden pedig a parlament alakuló ülésén az alaptörvénynek megfelelően ezt a javaslatomat hivatalos formában is, az alkotmányos előírásoknak megfelelően megteszem” – közölte Áder János, miután tegnap reggel fél 9-kor a Sándor-palotában fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt, és zárt ajtók mögött felkérte kormányalakításra. Áder János azt mondta, hogy az április 6-i országgyűlési választás végeredménye múlt héten jogerőssé vált. Orbán Viktor határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy vállalja-e újra a miniszterelnökséggel járó felelősséget.
A Sándor-palotából Orbán Viktor a Fidesz–KDNP-frakciószövetség zárt alakuló ülésére sietett. A Népszabadság úgy értesült, hogy a miniszterelnök nem ismertette a kormánypártok belső nyilvánossága előtt harmadik kormánya miniszteri névsorát, azt azonban kinyilvánította, hogy Rogán Antal, akit tegnap egyhangúlag frakcióvezetőnek választottak, ősszel kormányzati pozíciót kap. Munkatársunkhoz ezzel kapcsolatosan kormányzati forrásokból különböző információk jutottak el; volt, akinek a tudomása szerint Rogán Antalra a Miniszterelnökségen számítana a miniszterelnök, politikai kormányzásának a csúcsvezetőjeként, tárca nélküli miniszteri rangban. Ez esetben Lázár János, szintén „rendkívüli felhatalmazással bíró miniszter” lenne, fő profilja az EU-s pénzek felügyelete. Egy másik kormányzati szereplő tájékoztatása szerint viszont lehetséges az is, hogy Németh Lászlóné távozik ősszel, és a most megválasztott Fidesz-frakcióvezetőre a nemzeti fejlesztési miniszteri bársonyszék várna. Ősszel bizonyosan változik a miniszterek listája azért is, mert Navracsics Tibort, aki most szinte bizonyosan külügyminiszter lesz, a miniszterelnök Brüsszelbe delegálja uniós biztosnak.
A zárt frakcióülésen a miniszterelnök a lapunkhoz eljutott hírek szerint azt mondta: politikai kormányzást szeretne politikusokkal, és csak kivételes eset lesz, ha nem politikust választ miniszternek vagy államtitkárnak. Orbán Viktor a zárt tanácskozáson a hírek szerint „gyáva” kifejezésnek nevezte a konszolidációt, helyette a stabilizációt javasolta használni. A miniszterelnök ismertette a kormányalakítási menetrendet is, e szerint május végén-június elejére elkezdődhetnek a miniszteri parlamenti meghallgatások, a kormány június első hetében, 5-6-7-én alakulhat meg, aztán kerül sor az államtitkárok kinevezésére. A kormányzati struktúráról szóló előterjesztést az illetékes miniszter jövő hétfőn nyújtja be a T. Háznak. A kormány tagjairól még folynak az egyeztetések, végleges névsor június elejére lehet. Balog Zoltán lapunknak nyilatkozva elmondta, a miniszterelnök már felkérte a humáncsúcstárca vezetésére. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető pedig a frakcióülést követő sajtótájékoztatón azt mondta, bizonyos cserékre sor kerülhet egy-két hónapon belül, „Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr pedig természetesen tovább viszi a nemzetpolitikai területet”. A kereszténydemokrata politikus és Rogán Antal tájékoztatása alapján kiderült; több parlamenti bizottsági elnöknek jelölt politikus csak átmeneti mandátummal bír majd, mert várhatóan államtitkár lesz; Vejkey Imre, akit a mentelmi bizottság elnökének jelöltek, minden bizonnyal egyházi ügyekért felelős államtitkár lesz a Brüsszelbe távozó Hölvényi György helyett Balog Zoltán humáncsúcsminiszter tárcájánál. Valószínűleg a rendészeti bizottság elnöki széke is csak ideiglenes megbízatás lesz Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke számára. A hírekkel szemben viszont úgy tűnik, az önkormányzati államtitkárság marad a Belügyminisztériumban, Pintér Sándor miniszter felügyeletével.
A parlament viszont nem az alakuló ülésen, azaz holnap választja meg miniszterelnöknek Orbán Viktort, hanem a Fidesz és a KDNP május 10-ét javasolja a kormányfő megválasztásának időpontjául. Ezen a napon délután az Országház épülete előtt, a Kossuth téren rendezvényt tart a Fidesz. „Mi azt gondoljuk, hogy ez egy fontos nap, a demokrácia ünnepe” – fogalmazott Rogán Antal frakcióvezető. Az is kiderült, Orbán Viktor megválasztása előtt nem hirdet kormányprogramot, így arról nem is tud vitázni a Ház. – Az alaptörvény azt mondja ki, hogy az Országgyűlés személyi javaslatáról a Ház vita nélkül határoz. Így csak alaptörvény-ellenesen tudná kiegészíteni más programponttal, például a kormányprogram vitájával, az arról való szavazással a napirendet a Ház – közölte Rogán Antal, hozzátéve: „a választási programunk viszonylag egyszerű” – utalt a Fidesz-frakcióvezető az egyszavas „folytatjuk” programra.
A Fidesz–KDNP frakciószövetség máris javasolja országgyűlési törvény módosítását, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben – közölte Rogán Antal. Elmondása szerint erre azért van szükség, mert az országgyűlési törvény jelenleg pontatlan és mindazon polgármesterek, önkormányzati képviselők, akik parlamenti tisztséget viselnek, önkormányzati mandátumuk lejártáig továbbra is két díjazást vehetnének fel. Arról is döntöttek, hogy minden polgármesteri vagy közgyűlési tisztséget betöltő képviselőjüknek javasolják, hogy ha országgyűlési képviselői tiszteletdíjra jogosultak, akkor az önkormányzati juttatásukról május 6-ával mondjanak le. Kövér László házelnököt pedig arra kérik fel, rendelkezzen arról, hogy képviselők ötcsillagos hotelben ne legyenek elszállásolhatók.
Közösen javasol házelnököt és alelnököket az öt parlamenti frakció, a jelöltek között pedig a jobbikos Sneider Tamás is ott lesz az Országgyűlés mai alakuló ülésén. Erről tegnap este egyeztek meg a felek, igaz, az MSZP és az LMP jelezte: bár aláírták a megállapodást, nem szavazzák meg, hogy az egykori szkinhedvezér parlamenti alelnökként közjogi méltóság szerepét töltse be. A zárt tárgyaláson egy darabig úgy tűnt, nem lesz egyezség, a szocialisták és az LMP ugyanis hiába kérték a Jobbikot, hogy a szerintük elfogadhatatlan Sneider helyett jelöljön bárki mást a tisztségre. Rogán Antal megerősítette: nem akartak válogatni az ellenzéki jelöltek közül, és közölték, hogy ha nincs konszenzus, akkor csak házelnököt és jegyzőket választ a T. Ház. (B. D.)
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy gondolja újra a többes ajánlás rendszerét, és térjen vissza a korábbi szabályozáshoz, amelyben a választópolgár csak egy jelöltet ajánlhatott – derül ki Patyi Andrásnak, az NVB elnökének a parlament honlapján olvasható, az országgyűlési választás tapasztalatairól szóló beszámolójából. Az NVB elnöke az Országgyűlés keddi alakuló ülésén számol be a törvényhozásnak a választás tapasztalatairól. Patyi András írásos beszámolójában az új választási törvénynek három olyan pontjára mutat rá, amely esetében „a gyakorlati jogalkalmazás eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozás hiánya vagy pontatlansága visszaélésekre ad lehetőséget, a hatályos szabályok alapvetően nem szolgálják teljes körűen a jogintézmény céljával összhangban lévő magatartást”. Az NVB elnöke szerint a „joghézagok és kodifikációs problémák” megoldása a jogalkotó intézkedését igényli. A testület javasolja a többes ajánlás intézményének újragondolását.
Patyi András beszámolóban azt írja:
a többes ajánlás lehetővé tétele azt eredményezte, hogy 1531 nyilvántartásba vett jelölt vett részt a választási eljárásban, azaz választókerületenként átlagosan 14. Az NVB álláspontja szerint bár pozitív, hogy több jelölt indulhatott a választáson, nem hagyható figyelmen kívül, hogy „a többes ajánlás rendszere alapvetően magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét”. „A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgároknak az ajánlás során közölt személyes adatai, valamint a választópolgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartja a jogalkotó részéről a többes ajánlás rendszere újragondolását és a szabályok olyan irányú módosítását, mely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet” – olvasható az NVB-elnök beszámolójában.
Az NVB szerint indokolt lenne az is, ha az Országgyűlés a bizottság előtti másodfokú eljárás során is előírná az érintettség igazolását, vagyis azt, hogy a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. (Hírösszefoglalónk)
