Robotszemekkel figyelne a BKV - a főváros még keresi a jogalapot
Törvénymódosítást kezdeményezhet a főváros, hogy a BKV az adatvédelmi aggályok ellenére bekamerázhassa járműveit. Idén májustól kísérleti jelleggel már felszereltek 3-3 kamerát egy hannoveri villamosok és egy Volvo-buszon, az utóbbi időben ugyanis elszaporodtak a közlekedési vállalat dolgozói elleni támadások.
A kamerákról már két éve állásfoglalást kér a BKV az adatvédelmi biztostól, Péterfalvi Attila akkori válaszában azt mondta, ha olyan felbontású képek készülnének, amelyeken az egyes embereket nem lehet felismerni, akkor elvileg rendben volna a megfigyelés. Az ombudsman kifejtette, „még hallgatólagosan sem szeretném a BKV-t arra biztatni, hogy az utastereket akár csak megfigyelési funkcióval is működő kamerákkal lássa el".
Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa ugyanakkor 2008 őszén a BKV-t arra kérte, intézkedjen, hogy a jegyellenőrök durva fellépése miatt a metróban és a HÉV-állomásokon olyan helyen ellenőrizzék az utasok jegyeit és bérleteit, amit látnak biztonsági kamerák. Így a felvételek perdöntőek lehetnek egy esetleges jogvitában. A közlekedési vállalat ezen ombudsmani állásfoglalásra hivatkozva úgy látja, még sincs akadálya a kamerák elhelyezésének.
Jóri András, jelenlegi adatvédelmi ombudsman augusztusi állásfoglalásában úgy vélte, csak a sofőrök közvetlen környezetét lehetne bekamerázni, és azt sem lehetne folyamatosan figyelni, de ha megvolna a törvényi szintű jogalap, akkor jogszerűen is bevethetné a szerkezeteket a BKV. Ez alapján kezdeményezi Horváth Csaba, leköszönő főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén, hogy a városháza kezdeményezze a szükséges törvénymódosítást.
A BKV által készített nemzetközi körkép szerint a biztonsági szempontokat szinte minden városban előbbre sorolták, mint a személyiségi jogokat, különösen ott, ahol terrorveszély is felmerült. A felszíni járműveknél terjed a kamerák használata, a metróban pedig általános az állomások bekamerázása, és van példa a metrókocsikban elhelyezett kamerákra is.
A svédországi Göteborgban 2001 óta 90 buszon, kétszáz villamoson és húsz helyi elővárosi vasútvonalon működnek kamerák, emiatt az utasok majdnem hetven százaléka érzi inkább biztonságban magát, és javultak a rendőrségi statisztikák is. A brüsszeli közlekedési vállalat minden járművén van kamera, Lisszabonban pedig tavaly szerelték fel mind a nyolcszáz járművet robotszemekkel. New Yorkban 2006-ban kísérletképpen 400 manhattani buszba tettek kamerát, amelyek felvételeit tíz napig tárolják, de a felvételek három hónapra visszamenőleg is visszakereshetők. A londoni metró területén pedig jelenleg összesen 13 ezer kamera működik, és az összes buszt is felszerelték hasonló szerkezetekkel.