A második és a várható harmadik körös rezsicsökkentés akár megoldhatatlan helyzetbe is hozhatja az energiaszolgáltatókat, legalábbis akkor, ha az idén január 1-jétől érvényes intézkedésekhez hasonló technikát alkalmaz a jogalkotó – állítja legújabb elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA).

A mind nagyobb veszteségbe kényszerített cégek olcsó célpontjai lehetnek az állami felvásárlásoknak, bár a külföldi tulajdonosok várhatóan nem akarnak fillérekért megválni mind nagyobb veszteséget termelő itteni érdekeltségeiktől sem. Úgy vélik azonban, hogy a legutóbbi módosításokkal – többek közt a hálózati veszteségek el nem ismerhetőségével – tovább növelt veszteségek előbb-utóbb az állam alkupozíciót erősítik majd fel.

Az E.ON már formálisan is különválasztotta lakossági és versenypiaci  szolgáltatását, januártól egy új, cégjogilag elkülönülő társaság felel a céges ügyfelekért – és ez a lépés az állami átvétel, egy esetleges kivonulás előkészítéseként is értékelhető az elemzés szerint.

Közgazdasági szempontból ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy miért lehet szüksége az államnak egy – újabb – több tízmilliárd forintos veszteséghalmaz megvásárlására, a politikai kommunikációs és stratégiai szempontokon kívül az állami MVM Zrt. további helyzetbe hozása merülhet fel szempontként, vélhetően ugyanis a „rezsiharc” választások utáni lezárásával valamilyen formában normalizálni kell a helyzetet.

Az eddigi hírek szerint első körben legnagyobb eséllyel a német RWE-hez kötődő Főgáz, az olasz Eni-leány Tigáz kerülhet állami tulajdonba (a fejlesztési miniszter legutóbb két, még idén lezáruló tárgyalásról tett említést), de elképzelhető, hogy a szintén RWE-érdekeltség, a tőzsdén is szereplő ELMŰ-ÉMÁSZ-csoport, illetve annak egy-egy üzletága is a gyorsan államosított cégek között lesz – vélik.

A villamos energia árának januári tíz, majd novemberi újabb 11,1 százalékos csökkentésének árát a piaci szereplőkkel fizettették meg – figyelmeztet az intézet. A gáz esetében a legnagyobb vesztes a Mol, illetve a többi elosztócég, mert nekik kellett lenyelniük a díjcsökkentésből származó veszteséget.

Minderre a cégek leépítésekkel, a beruházások visszafogásával reagáltak, de az intézet elemzése szerint a második körös rezsicsökkentésnek még súlyosabb hatásai lehetnek, és akár az ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet.

Az intézet elemzése szerint a közszolgáltatások kilátásba helyezett államosítása után elvárt nonprofit működés is értelmezhetetlen, mert a cégek többsége a lakossági üzletágat– egy-két kivételtől eltekintve – ma is jelentős veszteséggel működteti. Vagyis: ha az áramot kilowattóránként ma is négy-öt forinttal többért veszik az állami nagykereskedőtől, mint amennyiért a lakosságnak továbbadják, haszonról ma sem lehet beszélni.

A rezsicsökkentés miatt a szemétszállításban várható zavarokra hívta fel a figyelmet az ATV Egyenes beszéd című műsorában Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Elmondta, hogy az idén 300-350 millió forintos veszteséget halmozott fel a várost és környékét ellátó – kizárólag önkormányzati tulajdonban levő, nem nyereségérdekelt – regionális hulladékgazdálkodási cég, és év végére teljesen ki fog merülni, fel fogják függeszteni a tevékenységüket.

Gémesi szerint a társaság kiadásai 5,5 százalékkal nőttek a hulladéklerakási díj, az e-útdíj, a felügyeleti díj, a növekvő adók és járulékok miatt, miközben a bevételeik is csökkentek, mert januárban már csak 4,2 százalékkal emelhették az áraikat és végre kellett hajtaniuk a tíz százalékos rezsicsökkentést is. A polgármester nem tartotta kizártnak, hogy az érintett térség lakói hulladékszállítási közszolgáltatás nélkül maradhatnak.